Nyilvánosságra hozták a PISA pénzügyiműveltségi-mérésének eredményeit. A magyar diákok átlageredménye nagyjából megegyezik az OECD-országok átlagával.
A magyar diákok 492 pontos átlageredményt értek el a PISA pénzügyi műveltségre vonatkozó nemzetközi felmérésén.
Az OECD június 27-én hozta nyilvánosságra a 2022-es PISA-vizsgálat eredményeit, amit összesen 20 országban, közülük 14 OECD-tagországban végeztek el és vizsgálták a 15 éves tanulók pénzügyi műveltségét, azon belül is azt, hogy a diákok milyen mértékben rendelkeznek a pénzügyi döntések meghozásához szükséges alapvető tudással és készségekkel. A vizsgálaton Magyarország először vett részt.
"A magyar tanulók 492 pontos átlageredménye nem tér el szignifikánsan a mérésben részt vevő OECD-országok átlagától (498 pont), meghaladja viszont az összes részt vevő ország átlagát (475 pont). A 15 éves magyar diákok közel 82%-a a társadalmi szempontból elvárható minimális vagy annál magasabb képességekkel rendelkezik a pénzügyi műveltség területén. A PISA-vizsgálat többi területéhez hasonlóan a részt vevő országok mindegyikében ezúttal is jobban teljesítettek a kedvezőbb családi hátterű tanulók" - írják.
Az Oktatási Hivatal hozzáteszi, hogy a vizsgálat fontos eleme a mérést kiegészítő, a tanulók pénzügyi tapasztalatait, attitűdjét és viselkedését vizsgáló kérdőív.
"A kérdőívben vizsgált tényezők és a pénzügyi műveltségi mérésen nyújtott teljesítmény között összetett viszony rajzolódik ki: általánosságban kijelenthető, hogy a PISA-mérésen nyújtott jobb tanulói teljesítmény felelősebb pénzügyi viselkedéssel párosul" - jegyzik meg.
A magyar eredményeket részletesen elemző jelentést várhatóan 2024. július első felében hozzák nyilvánosságra.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
