A 15 éves magyar diákok több mint 80 százaléka rendelkezik megfelelő pénzügyi műveltséggel

Nyilvánosságra hozták a PISA pénzügyiműveltségi-mérésének eredményeit. A magyar diákok átlageredménye nagyjából megegyezik az OECD-országok átlagával.

  • Székács Linda

A magyar diákok 492 pontos átlageredményt értek el a PISA pénzügyi műveltségre vonatkozó nemzetközi felmérésén.

Az OECD június 27-én hozta nyilvánosságra a 2022-es PISA-vizsgálat eredményeit, amit összesen 20 országban, közülük 14 OECD-tagországban végeztek el és vizsgálták a 15 éves tanulók pénzügyi műveltségét, azon belül is azt, hogy a diákok milyen mértékben rendelkeznek a pénzügyi döntések meghozásához szükséges alapvető tudással és készségekkel. A vizsgálaton Magyarország először vett részt.

"A magyar tanulók 492 pontos átlageredménye nem tér el szignifikánsan a mérésben részt vevő OECD-országok átlagától (498 pont), meghaladja viszont az összes részt vevő ország átlagát (475 pont). A 15 éves magyar diákok közel 82%-a a társadalmi szempontból elvárható minimális vagy annál magasabb képességekkel rendelkezik a pénzügyi műveltség területén. A PISA-vizsgálat többi területéhez hasonlóan a részt vevő országok mindegyikében ezúttal is jobban teljesítettek a kedvezőbb családi hátterű tanulók" - írják.

Az Oktatási Hivatal hozzáteszi, hogy a vizsgálat fontos eleme a mérést kiegészítő, a tanulók pénzügyi tapasztalatait, attitűdjét és viselkedését vizsgáló kérdőív.

"A kérdőívben vizsgált tényezők és a pénzügyi műveltségi mérésen nyújtott teljesítmény között összetett viszony rajzolódik ki: általánosságban kijelenthető, hogy a PISA-mérésen nyújtott jobb tanulói teljesítmény felelősebb pénzügyi viselkedéssel párosul" - jegyzik meg.

A magyar eredményeket részletesen elemző jelentést várhatóan 2024. július első felében hozzák nyilvánosságra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.