Nyilvánosságra hozták a PISA pénzügyiműveltségi-mérésének eredményeit. A magyar diákok átlageredménye nagyjából megegyezik az OECD-országok átlagával.
A magyar diákok 492 pontos átlageredményt értek el a PISA pénzügyi műveltségre vonatkozó nemzetközi felmérésén.
Az OECD június 27-én hozta nyilvánosságra a 2022-es PISA-vizsgálat eredményeit, amit összesen 20 országban, közülük 14 OECD-tagországban végeztek el és vizsgálták a 15 éves tanulók pénzügyi műveltségét, azon belül is azt, hogy a diákok milyen mértékben rendelkeznek a pénzügyi döntések meghozásához szükséges alapvető tudással és készségekkel. A vizsgálaton Magyarország először vett részt.
"A magyar tanulók 492 pontos átlageredménye nem tér el szignifikánsan a mérésben részt vevő OECD-országok átlagától (498 pont), meghaladja viszont az összes részt vevő ország átlagát (475 pont). A 15 éves magyar diákok közel 82%-a a társadalmi szempontból elvárható minimális vagy annál magasabb képességekkel rendelkezik a pénzügyi műveltség területén. A PISA-vizsgálat többi területéhez hasonlóan a részt vevő országok mindegyikében ezúttal is jobban teljesítettek a kedvezőbb családi hátterű tanulók" - írják.
Az Oktatási Hivatal hozzáteszi, hogy a vizsgálat fontos eleme a mérést kiegészítő, a tanulók pénzügyi tapasztalatait, attitűdjét és viselkedését vizsgáló kérdőív.
"A kérdőívben vizsgált tényezők és a pénzügyi műveltségi mérésen nyújtott teljesítmény között összetett viszony rajzolódik ki: általánosságban kijelenthető, hogy a PISA-mérésen nyújtott jobb tanulói teljesítmény felelősebb pénzügyi viselkedéssel párosul" - jegyzik meg.
A magyar eredményeket részletesen elemző jelentést várhatóan 2024. július első felében hozzák nyilvánosságra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
