Felszólították a szülőket is, hogy ne adjanak telefont a gyerekeiknek.
A Hertfordshire-ben található St Albans lehet az első olyan város az Egyesült Királyságban, ahol a 14 éven aluli gyerekek egyáltalán nem használhatnának mobiltelefont – írja a The Guardian.
A St Albans iskolák igazgatói okostelefon-mentesnek nyilvánították az intézményeiket és egy hétfőn megjelent levélben közösen felszólították a szülőket, hogy legalább a 9. évfolyamig ne adjanak telefont a gyerekeik kezébe.
"Igazgatókként elköteleztük magunkat amellett, hogy saját iskoláinkat okostelefon-mentesnek nyilvánítottuk. Hiszünk abban, hogy mindannyian együtt dolgozhatunk városszerte, és csatlakozhatunk az ország növekvő mozgalmához, hogy megváltoztassuk azt az életkort, amikor a gyerekek telefont kapnak"
- olvasható az igazgatók által közzétett levélben.
A megmozdulást sokan örömmel fogadták. A Smartphone-Free Childhood kampány egyik szervezője szerint ennek akár az egész Egyesült Királyságra kiterjedő hatása lehet, ha a szülők is elfogadják az igazgatók kérését.
Az Egyesült Királyságban a gyerekek 91 százalékának 11 éves korára, 44 százaléknak pedig már kilenc éves korára van okostelefonja. Emiatt az online biztonsággal és a közösségi média gyermekek mentális egészségére gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmak egyre erősödnek.
Korábban már Írországban is történt hasonló kezdeményezés. Greystones-ban a szülők fogtak össze annak érdekében, hogy a gyerekek középiskolás korukig ne rendelkezzenek saját telefonnal.
A mobiltelefon-használatának korlátozása egyre több országban került szóba az elmúlt időben. Az egyik legdrasztikusabb lépést Kína tenné meg, ahol minden 16 és 18 év közötti fiatal okostelefon-használatát napi két órában korlátoznák a függőség csökkentésére való hivatkozással. A 8 és 16 év közöttieknél pedig napi egy órában, míg a 8 év alatti gyermekeknél negyven percben szabnák meg a központi állami limitet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
