Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A korai pubertásnak – különösen a lányok esetében – komoly egészségügyi következményei lehetnek: az első menstruáció korai megjelenése a teljes népesség szintjén magasabb arányú korai elhalálozást eredményezhet, növeli az emlődaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális betegségek kockázatát – írta meg a Quibit egy friss norvég tanulmány alapján.
A legtöbb tanulmány a lányok esetében – orvosi értelemben – az első menstruáció időpontjával összefüggésben tárgyalta a pubertáskor kezdetét. Egy Norvégiában végzett vizsgálat alapján arra jutottak, hogy a pubertáskor kezdete a 10-15 évvel ezelőttinél (ekkor végeztek felmérést a témában) korábbra tolódhatott az országban. A norvég lányok napjainkban átlagosan 10,4 éves korukban lépnek be a kamaszkorba, az első menstruáció időpontja pedig 12,9 éves korukban, tehát a XX. század közepi, valamint a 2003 és 2006 között végzett első kutatás adataihoz képest nagyjából 3-4 hónappal korábban várható.
A Guardian amerikai tanulmányokra hivatkozva még drasztikusabb változásokról írt. 1860-ban a lányok csak 16 éves koruk után léptek be a kamaszkorba, 1920-ban másfél évvel korábban, a múlt század közepén pedig már 13 évesen. A fiúk esetében is hasonló a helyzet, csak a vizsgált időszakban a lányokhoz képest 1-1 év csúszással.
