Egyre korábban kezdődik a kamaszkor, súlyos egészségügyi következményei lehetnek

Különösen a lányok esetében számít, hogy mikor lépnek a kamaszkorba.

  • Tornyos Kata

A korai pubertásnak – különösen a lányok esetében – komoly egészségügyi következményei lehetnek: az első menstruáció korai megjelenése a teljes népesség szintjén magasabb arányú korai elhalálozást eredményezhet, növeli az emlődaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális betegségek kockázatát – írta meg a Quibit egy friss norvég tanulmány alapján.

A legtöbb tanulmány a lányok esetében – orvosi értelemben – az első menstruáció időpontjával összefüggésben tárgyalta a pubertáskor kezdetét. Egy Norvégiában végzett vizsgálat alapján arra jutottak, hogy a pubertáskor kezdete a 10-15 évvel ezelőttinél (ekkor végeztek felmérést a témában) korábbra tolódhatott az országban. A norvég lányok napjainkban átlagosan 10,4 éves korukban lépnek be a kamaszkorba, az első menstruáció időpontja pedig 12,9 éves korukban, tehát a XX. század közepi, valamint a 2003 és 2006 között végzett első kutatás adataihoz képest nagyjából 3-4 hónappal korábban várható.

A Guardian amerikai tanulmányokra hivatkozva még drasztikusabb változásokról írt. 1860-ban a lányok csak 16 éves koruk után léptek be a kamaszkorba, 1920-ban másfél évvel korábban, a múlt század közepén pedig már 13 évesen. A fiúk esetében is hasonló a helyzet, csak a vizsgált időszakban a lányokhoz képest 1-1 év csúszással.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.