Különösen a lányok esetében számít, hogy mikor lépnek a kamaszkorba.
A korai pubertásnak – különösen a lányok esetében – komoly egészségügyi következményei lehetnek: az első menstruáció korai megjelenése a teljes népesség szintjén magasabb arányú korai elhalálozást eredményezhet, növeli az emlődaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális betegségek kockázatát – írta meg a Quibit egy friss norvég tanulmány alapján.
A legtöbb tanulmány a lányok esetében – orvosi értelemben – az első menstruáció időpontjával összefüggésben tárgyalta a pubertáskor kezdetét. Egy Norvégiában végzett vizsgálat alapján arra jutottak, hogy a pubertáskor kezdete a 10-15 évvel ezelőttinél (ekkor végeztek felmérést a témában) korábbra tolódhatott az országban. A norvég lányok napjainkban átlagosan 10,4 éves korukban lépnek be a kamaszkorba, az első menstruáció időpontja pedig 12,9 éves korukban, tehát a XX. század közepi, valamint a 2003 és 2006 között végzett első kutatás adataihoz képest nagyjából 3-4 hónappal korábban várható.
A Guardian amerikai tanulmányokra hivatkozva még drasztikusabb változásokról írt. 1860-ban a lányok csak 16 éves koruk után léptek be a kamaszkorba, 1920-ban másfél évvel korábban, a múlt század közepén pedig már 13 évesen. A fiúk esetében is hasonló a helyzet, csak a vizsgált időszakban a lányokhoz képest 1-1 év csúszással.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
