Egyre korábban kezdődik a kamaszkor, súlyos egészségügyi következményei lehetnek

Különösen a lányok esetében számít, hogy mikor lépnek a kamaszkorba.

  • Tornyos Kata

A korai pubertásnak – különösen a lányok esetében – komoly egészségügyi következményei lehetnek: az első menstruáció korai megjelenése a teljes népesség szintjén magasabb arányú korai elhalálozást eredményezhet, növeli az emlődaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális betegségek kockázatát – írta meg a Quibit egy friss norvég tanulmány alapján.

A legtöbb tanulmány a lányok esetében – orvosi értelemben – az első menstruáció időpontjával összefüggésben tárgyalta a pubertáskor kezdetét. Egy Norvégiában végzett vizsgálat alapján arra jutottak, hogy a pubertáskor kezdete a 10-15 évvel ezelőttinél (ekkor végeztek felmérést a témában) korábbra tolódhatott az országban. A norvég lányok napjainkban átlagosan 10,4 éves korukban lépnek be a kamaszkorba, az első menstruáció időpontja pedig 12,9 éves korukban, tehát a XX. század közepi, valamint a 2003 és 2006 között végzett első kutatás adataihoz képest nagyjából 3-4 hónappal korábban várható.

A Guardian amerikai tanulmányokra hivatkozva még drasztikusabb változásokról írt. 1860-ban a lányok csak 16 éves koruk után léptek be a kamaszkorba, 1920-ban másfél évvel korábban, a múlt század közepén pedig már 13 évesen. A fiúk esetében is hasonló a helyzet, csak a vizsgált időszakban a lányokhoz képest 1-1 év csúszással.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.