Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.
Mára az egészen kicsiknek is egyre kevesebb az esélyük arra, hogy nevelőszülőhöz kerüljenek. Ennek ellenére nem lesz változás a nevelőszülők díjazásában, és a hivatás népszerűsítésére sincs újabb terv – írta meg a Népszava Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkárának válasza alapján, amit az LMP társelnöke, Ungár Péter kapott írásban.
Ungár Péter kifejtette, hogy legalább négy gyereket kell gondoznia egy nevelőszülőnek ahhoz, hogy a fizetése elérje a minimálbért, és ha csecsemőt vállalnak, a feleségnek otthon kell maradnia. Ezt viszont kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen olyan alacsony a munkáért járó juttatás, hogy abból nem lehet megélni.
Mindezek miatt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert: Mikor emeli meg a kormány a nevelőszülőknek járó havi alapellátást? Mikortól hajlandó a kormány legalább inflációkövetővé tenni a gyermekek után járó ellátmányt? Milyen megoldásokat tervez a kormány a nevelőszülői hivatás népszerűsítésére?
A miniszter nevében Rétvári Bence többek között azt válaszolta: a nevelőszülői díj 2014 óta a minimálbérrel indexált, így annak 2022-es emelésével 19,5-, 2023-as emelésével 15-, 2024-es emelésével további 15 százalékkal nőtt a díjazás. A gyermekek ellátására fordítható nevelési díjat és a külön ellátmányt 2023. január 1-től összevonták, nevelési ellátmány lett a neve, összege pedig 25 százalékkal emelkedett. Ez azt is jelenti, hogy meghaladta az előző évre, 2022-re a KSH által kimutatott 14,5 százalékos infláció mértékét.
Rétvári arról is írt, hogy a nevelőszülők létszáma emelkedik: a nevelőszülői jogviszony bevezetése, 2014 óta 400 fővel bővült a hivatást választók száma. Az SOS Gyermekfalvak októberi adatai alapján azonban 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, országszerte pedig kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden – szülők nélkül maradt – gyerek nevelőszülői családban nőhessen fel.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
