Az új év új díjszabást is hozott magával, amik közül az egyik legfontosabb a késedelmi díj összege, hiszen ha nem figyeltek oda, több ezer forintos adósságot is felhalmozhattok.
65 forintról 70 forintra nőtt a késedemi díj összege, a regisztrációs olvasójegy díja pedig 300-ról 400 forintra drágul a Főváros Szabó Ervin Könyvtárban - olvasható a könyvtár 2024-es használati szabályzatában.
A könyvek esetében a késedelmi díj összegét meghatározhatják a lejárattól számított naptári nap, illetve az alapján is, hogy hány kötetet nem vittetek vissza időben. Bármelyik is történik, már néhány napos késéssel is több száz, vagy akár több ezer forintos adósságot halmozhattok fel, amit senki sem fizet ki szívesen, pláne, ha ezt egy kis pontossággal elkerülhette volna. Főleg, mivel a könyvtár e-mailben értesítést is küld a kölcsönzési határidő lejártát megelőző napon.
De nem csupán a "büntetés" és a regisztrációs díj összege, hanem a napijegyek ára is ismét emelkedett, 1500 forintról 1650 forintra nőtt.
Jobban megéri tehát több hónapra, vagy akár egész évre beiratkoznotok, aminek költsége
de létesíthettek akár a tagkönyvtárak egyidejű használatára jogosító bérleti tagságot is, aminek a költsége 12 hónapra 10 ezer forint.
Ingyenesen iratkozhatnak be ugyanakkor a 16 éven aluliak és a 70 év felettiek, továbbá a könyvtári dolgozók, a muzeális intézmények és levéltárak dolgozói, illetve az egészségkárosodottak (vakok, gyengén látók, siketek, mozgáskorlátozottak) és 50 százalékos kedvezmény jár többek között
A díjváltozásokról bővebben ide kattintva olvashattok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
