Időben menjetek a könyvtárba, ha az ünnepek alatt olvasni szeretnétek

Ahogy minden szolgáltatást nyújtó helynek, úgy a könyvtáraknak is változik a nyitvatartása a karácsony és az újév között. Mutatjuk, hogy meddig tudtok még könyvet kölcsönözni az idén.

A könyvtárak nyitvatartása december végén elsősorban az egyetemistáknak lehet igazán fontos. Ugyanis a vizsgákra való készülés során igen nagy segítséget jelenthet egy-egy könyv kikölcsönzése. Nem is beszélve azokról a kötetekről, amik elengedhetetlenek a számonkéréshez, de már az antikváriumokban sem lehet kapni.

Azonban fontos, hogy időben menjetek el a könyvtárba, ha nem akartok könyv nélkül maradni januiár elejéig. A legtöbb helyen december 23-tól egészen január elejéig zárva tartanak, azonban van, ahol a két ünnep között újra kinyitnak.

Könyvtárok zárvatartása

Budapest

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a tagkönyvtárak

  • 2023. december 23. – 2024. január 2.

Tehát legkésőbb december 22-én, azt követően pedig 2024-ben január 3-án tudtok leghamarabb könyvtárba menni.

Szeged

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár:

  • 2023. december 23. – 2023. december 26.
  • 2023. december 30. – 2024. január 1.

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár:

  • 2023. december 25. – 2023. december 26.
  • 2024. január 1.

Pécs

Csorba Győző Könyvtár

  • 2023. december 23–26. zárva
  • 2023. december 27–30. 10:00–18:00 rövidített nyitvatartás
  • 2023. december 31. – 2024. január 1. zárva
  • 2024. január 2–27. (vizsgaidőszak) 18:00–24:00 éjszakai ügyelet a 2. emeleten

A vizsgaidőszak alatt 2023. december 4-10. között hosszabbított nyitvatartással, december 11-től 2024 január 27-ig éjféli nyitvatartással várják a Tudásközpont könyvtárai a látogatókat.

Debrecen

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzetközi Könyvtár

  • 2023. december 23. – 2024. január 08.

Miskolc

Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum

2023. december 23. – 2024. január 01.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.