Az adventi szokásokat mindenki jól ismeri. A legtöbb családban ma is hagyomány többek között a gyertyagyújtás és a kalendárium bontogatása. De vajon mennyire ismerjük ezeknek a szokásoknak az eredetét?
Az advent története a 4-5. század környékére nyúlik vissza, amikor a keresztény egyház formalizálta a liturgikus naptárat. Ez az időszak jelentette a karácsonyt megelőző böjtöt, ami Szent Márton ünnepével kezdődött, november 11-én.
A történelmi források arra utalnak, hogy maga az advent ünnepe Galliából származik, amit a hatodik században Róma is átvett. A böjt hosszát végül VII. Gergely pápa határozta meg 4 hétben, ami a Messiás születése előtti várakozást idézi, a felkészülést a karácsonyra és Krisztus második eljövetelére.
Adventi koszorú
Az adventi koszorúról legkorábban 1860-ból származnak feljegyzések. A berlini árvaházban Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor az ünnep előtt gyertyákkal díszített, kör alakú, abroncsos csilláron jelezte a még karácsonyig hátralévő időt.
A mi általunk is ismert koszorút Németország északi részén kezdték el készíteni, ami a katolikusok körében is népszerű lett Ausztriában. Magyarországon a második világháborút követően vált szokássá a templomokban, közterületeken és az otthonokban az adventi koszorút a csillárra függeszteni vagy az asztalra helyezni.
Az advent liturgikus színei a lila és kék, amik a bűnbánatot, az előkészülést és a királyi méltóságot jelképezik. A katolikus vallásban a gyertyák színe emiatt lila, kivéve a harmadik vasárnapot (Gaudete vasárnap), amikor rózsaszínű gyertyát gyújtanak, ami az örvendezést jelképezi. Mind a négy gyertya az advent négy hetének egyikét képviseli. Van azonban egy a központi fehér gyertya is, ami Krisztust szimbolizálja. Ennek szokása karácsony estéjén vagy karácsony napján világítania.
Adventi naptár
Az adventi naptár legendája az 1900-as évek elejéről ismert. A történet szerint egy türelmetlen fiú, Gerhard Lang, hetekig nyaggatta azzal az édesanyját, hogy megtudja még mennyit kell aludnia Karácsonyig, aki ezért egy naptárat készített neki. Egy kartonlapot 24 részre osztott és mindegyik „ablakra” egy darab édességet tűzött, amiből a gyerek minden este megehetett egyet.
Gerhard felnőtt koráiban is emlékezett erre a szokásukra és üzleti vállalkozásba kezdett. Az édesanyja által kitalált adventi naptár egy továbbfejlesztett változatát elkezdte tömegesen gyártani a hozzá hasonló türelmetlen gyerekek számára. A modernizált naptár már a jól ismert ablakos megoldással működött, így az aznapi édesség mindig egy új meglepetés volt a gyerekeknek.
Az első adventi naptárnak azonnal hatalmas sikere lett. Az 1940-es évekre Gerhard meghódította vele Amerikát, majd az 1950-es évektől megjelentek az első csokoládéval töltött kalendáriumok is. Gerhard Lang 1974-ben elhunyt, de naptárai a mai napig megédesítik a gyerekek estéit.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
