A program a sportolók karrierjét és tanulmányait egyaránt támogatja, hogy ne kelljen választani a kettő közül.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szeptember végén mutatta be Kettőskarrier-programját, amelynek eredményeképp 23 felsőoktatási intézménnyel kötöttek megállapodást november 29-én.
A program célja, hogy segítsék a olimpiai sportágak utánpótlás és felnőtt válogatott kerettag sportolóit a céljaik elérésében. Emellett, hogy ne kelljen választaniuk a sport és a tanulás, illetve a sport és a munka között. Ezért igyekeznek minden lehetőséget megadni az élsportolók számára, hogy akár egyéni tanrenddel, de mindenképp folytathassák tanulmányaikat egy versenyre való felkészülés mellett is, legyen szó akár az olimpiáról.
A programba kerülésre a sportolók folyamatosan pályázhatnak, ahol többek között sportpszichológia, pályaorientáció, középiskolai tanulmányok támogatása vagy felsőoktatási felvételi felkészítő szolgáltatás igénybevételét is kérhetik.
A néhány hete indult Kettőskarrier-programra eddig 17 sportág 86 versenyzője jelentkezett – főleg egyéni sportágak képviselői keresték meg a MOB-ot, de jelentkeztek a vízilabda, a kézilabda és a röplabda sportágakból is. Jelenleg 27 érvényes sportolói megállapodása van a MOB-nak, ezenkívül még 9 van folyamatban, 32 sportolóval pedig már a személyes konzultációk is megtörténtek.
A jelentkezők száma is azt mutatja, hogy egy hiánypótló programról van szó, amire nagy igénye van az élsportolóknak. A résztvevők között többen is vannak, akik már a 2024-es párizsi olimpiára készülnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
