Az Egyesült Királyság nemzeti és regionális múzeumai megállapodtak abban, hogy kollektív lépéseket tesznek az éghajlati válsággal kapcsolatban.
Londonban megrendezésre került az első Museum Cop konferencia, ahol összegyűltek az érintett ágazat vezetői. Anglia számos múzeumából érkeztek résztvevők, többek között a birminghami, manchesteri, bristoli, brightoni, leedsi, derbyi, liverpooli, yorki, sheffieldi és londoni múzeumokból - írta meg a The Guardian.
Az eseményen a vezetők egy tárgyalást követően közös nyilatkozatot adtak ki arról, amiben az éghajlati és a biodiverzitási válság figyelemfelhívására vállalkoznak.
A közlemény szerint:
A múzeumok hosszú távon gondolkodnak. Több intézmény rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek a földtörténet korábbi öt tömeges kihalási eseményeivel kapcsolatosak. Most a hatodik, az antropocén közepén járunk. Az Egyesült Királyság múzeumi vezetői emiatt úgy érzik, hogy etikai kötelességük lépéseket tenni a károk enyhítésére.
Az igazgatók arra vállalkoztak, hogy gyűjteményeikkel, programjaikkal és kiállításaikkal felhívják a látogatók figyelmét az éghajlati válságra, és pozitív cselekvésre ösztönözzék őket. Maria Balshaw, a Nemzeti Múzeumi Igazgatói Tanács elnöke és a Tate igazgatója elmondta:
A múzeumok és galériák egyedülálló perspektívával rendelkeznek. Ezen intézmények feladata, hogy a gyűjteményeket megőrizzék a jövő számára. A konferencián egy sor létfontosságú intézkedésről állapodtunk meg a múzeumok környezeti hatásainak csökkentése érdekében.
A konferencia résztvevői emellett felszólították a brit politikusokat és vállalkozókat arra, hogy komolyabban foglalkozzanak az éghajlatváltozás problémájával „amíg még nem késő”.
Ezenkívül a műemlék épületek fenntarthatóságáért a törvények mielőbbi módosítását és a beruházások növelését is javasolták, valamint azt, hogy minden múzeum fogadja el az „előbb a zöldebbet válaszd” elvét a gyakorlat minden területén.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
