Idén később érkezhet az influenzaszezon, de nem érdemes félvállról venni a tüneteket

Idén is magas fertőzöttségi arányra számítanak a szakértők.

Az enyhe időjárás miatt az idei őszi-téli influenzaszezon a szokásosnál később fog megérkezni - véli a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

Magyarországon általában október végén, illetve november elején tetőzik a járvány, a megfigyelések alapján viszont idén ez átlagosan két héttel is kitolódhat. Az egyesület azt is hozzátette, hogy előreláthatólag a tavalyi évhez hasonlóan idén is intenzív járványra kell készülnünk.

"Megbetegedés szempontjából még mindig a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, hiszen ők az őszi-téli szezonban az idejük nagy részét zárt térben töltik társaikkal, barátaikkal az óvodákban és iskolákban, melynek okán kiemelt szerepet játszanak az influenzavírus terjesztésében"

- mondta Havasi Katalin, az egyesület elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a gyerekek szervezetéből hosszabb idő alatt ürül az influenzavírust, mint a felnőttekéből.

Ők akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyerekek pedig már napokkal az első tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, azt pedig átadhatják más korosztályoknak is. Fontos tudni, hogy az öt éven aluli gyerekek mellett a krónikus betegségekben szenvedők és a 65. életévüket betöltött személyek is veszélyeztetett csoportnak számítanak.

Az influenza leggyakoribb tünetei a magas láz, köhögés, hidegrázás, fáradékonyság, fejfájás, izomfájdalom és torokfájás. Ritkábban, de előfordulhatnak gyomor- és bélrendszeri panaszok – például hasmenés, hányinger, hányás – is, ugyanakkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a betegség lappangási ideje akár 7 nap is lehet.

"Napjainkban a leghatékonyabb módja az influenzás megbetegedések megelőzésének a gyermekek és serdülők beoltása, hiszen ők kiemelt szerepet játszanak a betegség terjesztésében" - hívja fel a figyelmet Havasi Katalin.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.