Még egy Nobel-díjassal is előfordulhat, hogy egyetemista korában nem ment át egy vizsgán. Ez történt a friss kémiai Nobel-díjas Moungi Bawendival, aki élete első egyetemi kémiavizsgáján megbukott.
Moungi Bawendiről két másik amerikai kollégájával, Louis Brusszal és Alexei Ekimovval közösen kapta a kémia Nobel-díjat a kvantumpontonkként (esetleg kvantumpöttyökként) ismert félvezető nanostruktúrák felfedezéséért és előállításáért. Annak idején azonban Bawendinek az egyetem nem indult zökkenőmentesen - írja a LiveScience, amit a hvg.hu szúrt ki.
A fiatal Bawendinek középiskolában nem kellett túlontúl megerőltetnie magát, hogy a természettudományos tárgyakból kitűnő legyen. Aztán később felvették a Harvard Egyetemre, ahol az első kémiavizsgáján csak ült a feladatsor felett, és fogalma sem volt, mi lehet a helyes válasz.
Megszoktam, hogy nem kellett tanulnom a vizsgákra. De amikor az egyetemen megkaptam a feladatsort, lefagytam: sem az első kérdést nem tudtam megválaszolni, sem a másodikat
– emlékezett vissza Bawendi, aki az ominózus vizsgán 100-ból csak 20 pontot szerzett. Ráadásul ezzel a pontszámmal az övé volt a leggyengébb eredmény az évfolyamon.
A tudós akkor elgondolkodott, mit keres az egyetemen, hiszen a kémiát szerette, de fogalma sem volt, hogyan kell tanulni. Végül komoly erőfeszítések árán, de sikerültek a vizsgái. Bawendi ennek kapcsán azt üzente a fiataloknak, hogy ne adják fel, a kudarc ne tántorítsa el őket céljuktól, és küzdjenek kitartóan azért, hogy az álmuk valóra válhasson.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
