Fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra 11 évesen, most a MATE-n tervez továbbtanulni

Tizenegy évesen indította útnak Nyugat-Európa felé családja Iránból, fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra.

  • Tornyos Kata

Fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra Obaid, aki ekkor 11 éves volt. Afganisztánban született, de a folyamatos harcok miatt hat éves korában Iránba költöztek családjával, ahol rossz körülmények között éltek, ezért az édesanyja és bátyja elindították őt Nyugat-Európa felé. Ő lett az első kiskorú menekült Magyarországon, akit nevelőszülő nevel – derült ki a Fókusz riportjából.

A fóti menedékközpontban két hónapot töltött,  ekkor ismerkedett meg jelenlegi nevelőanyjával, aki apai ágon iráni származású, édesanyja pedig magyar festőművész. Tolmácsként kezdett dolgozni, rendszeresen járt ki a Keleti Pályaudvarra a menekültekhez, kesőbb pedig az S.O.S Gyermekfalvakhoz került, mint interkulturális vezető.

"Először nehéz volt, mert minden barátom, minden afgán ismerősöm azt mondta, hogy a pénzért visz el magához, meg el fog téríteni a vallásodról, de mégis belementem. Az a szeretet, amikor valaki megölel és azt a meleg érzést érzed, akkor a szíved választ. A hosszú út után eléggé hiányzott anyukám és találtam egy másikat,  ő lett a második anyukám" – mesélte Obaid arról, hogyan került nevelőanyjához.

A fiú eleinte küszködött az iskolában, de miután megtanulta a magyar nyelvet, elkezdett javulni a tanulmányi átlaga, és Ady Endre versei is megfogták. Jelenleg kertészeti szakközépiskolába jár, jövőre pedig szeretné a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen folytatni a tanulmányait tájrendező, kertépítő szakon.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.