Fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra 11 évesen, most a MATE-n tervez továbbtanulni

Tizenegy évesen indította útnak Nyugat-Európa felé családja Iránból, fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra.

  • Tornyos Kata

Fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra Obaid, aki ekkor 11 éves volt. Afganisztánban született, de a folyamatos harcok miatt hat éves korában Iránba költöztek családjával, ahol rossz körülmények között éltek, ezért az édesanyja és bátyja elindították őt Nyugat-Európa felé. Ő lett az első kiskorú menekült Magyarországon, akit nevelőszülő nevel – derült ki a Fókusz riportjából.

A fóti menedékközpontban két hónapot töltött,  ekkor ismerkedett meg jelenlegi nevelőanyjával, aki apai ágon iráni származású, édesanyja pedig magyar festőművész. Tolmácsként kezdett dolgozni, rendszeresen járt ki a Keleti Pályaudvarra a menekültekhez, kesőbb pedig az S.O.S Gyermekfalvakhoz került, mint interkulturális vezető.

"Először nehéz volt, mert minden barátom, minden afgán ismerősöm azt mondta, hogy a pénzért visz el magához, meg el fog téríteni a vallásodról, de mégis belementem. Az a szeretet, amikor valaki megölel és azt a meleg érzést érzed, akkor a szíved választ. A hosszú út után eléggé hiányzott anyukám és találtam egy másikat,  ő lett a második anyukám" – mesélte Obaid arról, hogyan került nevelőanyjához.

A fiú eleinte küszködött az iskolában, de miután megtanulta a magyar nyelvet, elkezdett javulni a tanulmányi átlaga, és Ady Endre versei is megfogták. Jelenleg kertészeti szakközépiskolába jár, jövőre pedig szeretné a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen folytatni a tanulmányait tájrendező, kertépítő szakon.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.