Fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra 11 évesen, most a MATE-n tervez továbbtanulni

Tizenegy évesen indította útnak Nyugat-Európa felé családja Iránból, fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra.

  • Tornyos Kata

Fél év gyaloglás után érkezett Magyarországra Obaid, aki ekkor 11 éves volt. Afganisztánban született, de a folyamatos harcok miatt hat éves korában Iránba költöztek családjával, ahol rossz körülmények között éltek, ezért az édesanyja és bátyja elindították őt Nyugat-Európa felé. Ő lett az első kiskorú menekült Magyarországon, akit nevelőszülő nevel – derült ki a Fókusz riportjából.

A fóti menedékközpontban két hónapot töltött,  ekkor ismerkedett meg jelenlegi nevelőanyjával, aki apai ágon iráni származású, édesanyja pedig magyar festőművész. Tolmácsként kezdett dolgozni, rendszeresen járt ki a Keleti Pályaudvarra a menekültekhez, kesőbb pedig az S.O.S Gyermekfalvakhoz került, mint interkulturális vezető.

"Először nehéz volt, mert minden barátom, minden afgán ismerősöm azt mondta, hogy a pénzért visz el magához, meg el fog téríteni a vallásodról, de mégis belementem. Az a szeretet, amikor valaki megölel és azt a meleg érzést érzed, akkor a szíved választ. A hosszú út után eléggé hiányzott anyukám és találtam egy másikat,  ő lett a második anyukám" – mesélte Obaid arról, hogyan került nevelőanyjához.

A fiú eleinte küszködött az iskolában, de miután megtanulta a magyar nyelvet, elkezdett javulni a tanulmányi átlaga, és Ady Endre versei is megfogták. Jelenleg kertészeti szakközépiskolába jár, jövőre pedig szeretné a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen folytatni a tanulmányait tájrendező, kertépítő szakon.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.