Egy közel 300 000 éves, semmihez sem hasonlító emberi koponyára bukkantak Kínában

Olyan ősi koponyát találtak, amely nem hasonlít egyetlen korábbi premodern emberi kövületre sem. Elképzelhető, hogy ez egy új ágat jelent az emberi családfán.

  • Tornyos Kata

A koponyát egy nemzetközi kutatócsoport – Kínából, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból – fedezte fel még 2015-ben a kelet-kínai Hualongdong régióban, 15 másik példánnyal együtt, amelyek mindegyike a késő középső-pleisztocén időszakból származik – olvasható a BBC-n. A kutatócsoport tanulmánya megállapította, hogy a HLD 6 néven ismert állkapocscsont „váratlan”, és nem illeszkedik egyetlen létező rendszertani csoportba sem. A Kínában felfedezett pleisztocén hominin-kövületeket hasonlóan nehéz volt besorolni, és korábban anomáliának tartották őket a tanulmány szerint.

Ez a felfedezés azonban, más közelmúltbeli kutatásokkal együtt lassan megváltoztatja azt, amit az emberek a késő középső-pleisztocén evolúciós mintájáról gondoltak.

A tudósok úgy vélik, hogy a késő középső-pleisztocén, amely körülbelül 300 000 évvel ezelőtt kezdődött, kulcsfontosságú időszak volt a homininok – az embernek vagy közeli rokonának tekintett fajok – evolúciójában, beleértve a modern embert is.

A felfedezett csont hasonló alakú, mint a Homo sapiens, a Homo erectusból kifejlődött modern emberfajunk állkapocscsontja. De egy másik, a Homo erectusból kifejlődött ág, a Gyenyiszoviansz jellegzetességei is észrevehetőek rajta, ugyanis a Gyenyiszovianszhoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a HLD 6-nak nincs álla.

A kutatók elmélete szerint a modern emberi jellemzők már 300 000 évvel ezelőtt is jelen lehettek Kelet-Ázsiában, illetve a HLD 6-nak egy olyan osztályozáshoz kell tartoznia, amely még nem kapott nevet.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.