Kilencedik alkalommal fogják megrendezni szeptemberben a Brain Bart, ahol számos érdekes fellépővel lehet majd találkozni, mint például a NASA mérnökével, vagy a CIA volt elemzőjével.
A Brain Bar az évente megrendezésre kerülő Budapest jövőfesztiválja, ahol a fiatal közönség hazai és külföldi tudósok, politikusok, üzletemberek és kulturális személyek részvételével vitatja meg a 21. század kérdéseit.
Az idei fesztivál előadói között szerepel Edward Tian, a Princeton diákja, aki három nap alatt olyan algoritmust készített, ami bármilyen szövegről megmondja, hogy a Chat GPT írta-e. Előadásában a mesterséges intelligencia gondjairól tudhatunk meg többet, Linsay Aitchison, a NASA mérnöke pedig arról fog mesélni, hogyan fejleszti a következő generációs űrruhát, amiben az Artemis-program asztronautái 2025-ben a Holdra indulnak.
Mindenki találhat magának olyan témát, ami felkelti az érdeklődését.
Nem csak technológiai előadásokat hallgathatunk meg a fesztivál ideje alatt, de életmóddal kapcsolatos új ismereteket is szerezhetünk. Sophie Bostock alváskutató arról fog mesélni, hogy miért fontos odafigyelni az alvásra, ha jobb teljesítményt szeretnénk elérni a mindennapokban. Anouk Wipperch pedig olyan ruhákat mutat be, amelyek gondolatokkal irányíthatóak.
A jövőfesztiválon többek között jelen lesz még a pécsi Band is StreetS is, de találkozni lehet majd Kun Ádám BMX világbajnokkal vagy akár Lil Frakkal és Linczényi Márkóval .
A tanárok és diákok ingyenesen regisztrálhatnak az eseményre, amit szeptember 21-22-én tartanak a Magyar Zene Házában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
