Az infláció miatt jellemzően 10-20 százalékkal nőttek eddig a nyári táborok árai, de olyan is van, ahol közel a duplájába kerül majd a gyerekeket nyaraltatni.
Az infláció és az áremelkedések miatt idén akár duplájára is nőhet a nyári gyermektáborok díja - hangzott el az RTL Híradó szerda esti adásában.
Egy híradónak nyilatkozó szülő szerint a gyereke kedvenc nyári táborának ára tavaly óta 37 ezer forintról közel a kétszeresérére, 60 ezer forintra drágult, de 20 százalékkal nőtt a fővárosi állatkert napközis nyári táborának költsége is, ami tavaly még 90, idén viszont már 110 ezer forint lesz.
Tóth Béla, a taborfigyelo.hu vezetője szerint a szervezők igyekeznek egyfajta arany középutat találni, hogy a nyári táborok árai számukra és a szülők számára is kedvezőek legyenek, a jellemzően 10-20 százalékos áremelkedés viszont elkerülhetetlen. Ennek ellenére úgy tűnik, a szülők a magasabb árakat is kifizetik, hiszen február óta folyamatosan telnek be a nyári programok férőhelyei.
A drágulás oka ebben az esetben is az infláció: növekedtek az alapanyagok árai, így többe kerül az étkeztetés, de nőttek a bérleti díjak és a táborokat koordináló alkalmazottak, animátorok fizetését is emelni kellett - részletezte egy szervező, aki szerint az olyan apróságnak tűnő dolgok árai is jeletősen magasabbak lettek, mint például az egyenpólók.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
