Hol és hogyan alszanak a bálnák? - erre a kérdésre keresett és talált is választ egy brit tudományos magazin.
Az IFLScience szerint mivel a bálnák nem halak, hanem emlős cetfélék, amik kopoltyú helyett a fejük tetején lévő lyukon keresztül, tüdővel lélegeznek, a legtöbb fajjal ellentétben nem önkéntelenül, hanem tudatosan szívják be minden lélegzetvételüket, ami az alvási szokásaikra is jelentősen kihat. Mivel mélyalvás közben a tudatos agyfunkciók leállnak, ez pedig a cetfélék halálát okozná, a legtöbb bálnafaj az evolúció során kifejlesztette az úgynevezett váltott agyféltekű alvást.
Ez azt jelenti, hogy míg az egyik agyféltekük álomba merül, a másik aktív marad, hogy a légzésért feleljen, mozgásban tartsa a testet és a nyitva maradó szem segítségével az állat elkerülje az esetleges ragadozókat. Egyes fajok, például az ámbráscet nem túl hosszú időre, de képesek azonban a mélyebb alvásra is. Ekkor a víz felszínéhez közel maradva, függőleges pozícióba helyezkedve merülnek álomba mindössze 10-15 percre, kutatások szerint ez idő alatt egyáltalán nem lélegeznek, a biztonságukról pedig a fajtársaik gondoskodnak, akik a pihenő egyeddel együtt csoportosan sodródnak a víz felszíne alatt.
Az ennél jóval több alvást igénylő bálnaborjak biztonságáról az anyjuk gondoskodik, aki maga után vonszolja a kicsinyét, bizonyos fajoknál azonban előfordul, hogy sem a borjú, sem az anyaállat nem pihen a születést követő egy hónapban, és egész idő alatt mozgásban vannak. Ez azzal függhet össze, hogy melegvérű élőlények lévén a kisebb súlyú, kevesebb testzsírral rendelkező újszülöttek mozgás hiányában kihűlnének és elpusztulnának a hosszabb pihenőidők alatt.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
