Már a játszótéren is a Squid Game megy, az iskolák azt kérik, kiskorúak ne nézzék a sorozatot

Már a hatéves diákok is a Squid Game erőszakos játékokaiból merítenek ihletet a játszótéren, a brit tanárok figyelmeztetik a szülőket, hogy jobban figyeljenek.

  • Eduline

Angliábanis arra figyelmeztetnek az iskolák, hogy a szülők ellenőrizzék az telefonok, TV-k és tabletek beállításait, mert egyre több jelentés érkezik arról, hogy a korhatárbesorolás ellenére gyerekek megnézték a Netflix legújabb thrillerét - írja a BBC.

A Netflix nézettségi rekordokat döntögető sorozatában lecsúszott, adósságot adósságra halmozó emberek vívnak élet-halál harcot egy busás pénznyereményért. A verseny – melynek győztese 45,6 milliárd koreai vonnal, azaz 12 milliárd forinttal lesz gazdagabb – olyan koreai gyermekjátékokon alapszik, mint például a kötélhúzás vagy a golyózás. Aki nem teljesíti a feladatot, azt a játék irányítói azonnal „eliminálják”.

A Squid Game-et 15 éven felülieknek ajánlják, de a sorozat a fiatalabbakat is beszippantotta. Pedig a tartalom nem éppen ezt a korosztályt célozza meg, erőszakos jelenetek bőven vannak benne.

Nem Anglia az első, ahol arra kérik a szülőket, figyeljenek jobban arra, mit néznek a gyerekek. A belga iskolák is felszólították az utóbbi hetekben a szülőket.

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.