2021-ben is kiosztották az IgNobelt azaz a Nobel-díj paródiájaként ismert anti-Nobel-díjakat, idén volt a 31. alkalom.
A szakáll nemcsak menő és divatos, hanem egy evolúciós fejlődés eredménye: segít megvédeni a férfi érzékeny arcbőrét, arccsontjait az ütésektől. Erre a megállapításra jutott az Utahi Egyetem tudóstriója, s a furcsa tudományos felfedezésért anti-Nobel-díjjal ismerték el munkájukat.
A díjazottak között volt egy olyan tanulmány, amely azt vizsgálta, hogyan lehet jobban, olcsóbban kordában tartani az amerikai haditengerészet tengeralattjáróin lévő csótányokat, illetve díjazott lett az a kutatás is, amely arra kereste a választ, hogy biztonságosabb-e fejjel lefelé szállítani az orrszarvúkat. De kiderült az is egy tudományos módszerekkel végzett kutatásból, hogy milyen undorító a cipőre ragadt rágógumi.
Az utcán eldobott, cipőre ragadó rágógumik vizsgálata a valenciai egyetem spanyol kutatóinak Nature.com tudományos portálon közzétett tanulmánya szerint igenis fontos lehet például a fertőző betegségek elleni védekezésben, illetve a kidobott rágók bioremediációjában, azaz káros környezeti hatásának csökkentésében vagy semlegesítésében.
A győztesek a saját maguk által egy PDF-nyomtatványból elkészíthető trófeán kívül egy tízbillió dolláros hamis zimbabwei bankjegyet is kaptak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
