Kihagytak az iskolai évkönyvből egy Down-szindrómás tanulót, az iskola ezek után bocsánatot kért, és azt ígérik, új könyvet adnak ki, pótolva a diák képével.
Glenda DeFabiot, egy New Jersey-i iskola Down-szindrómás tanulóját kihagyták az iskolai évkönyből. Erről Glenda nővére számolt be Facebook-posztjában, az iskola hamar reagált is az esetre - írta meg a Today.
Az iskolától azt nyilatkozták: nem volt szándékos a kihagyás, és senkit sem akarnak kizárni semmilyen ok miatt. Kiegészítő évkönyvet fognak kiadni az összes hallgató - beleértve Glenda - fotóival, és azon lesznek, hogy a jövőben ne fordulhasson elő többször ilyen.
Az család azonban az iskola egy másik forrásától azt tudta meg, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók nem tartoznak egyértelműen egyik évfolyamba sem, nem automatikus az évkönybe kerülésük sem. Az iskola egyébként 21 éves korukig lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulók számára, hogy ott tanulhassanak.
Az említett poszt szerint pedig más sajátos nevelési igényű diák is kimaradt az évkönyből, a szülőkkel pedig nem is konzultáltak a döntésről a megjelenés előtt. A 20 éves Glendának hiába próbálták elmagyarázni, nem tudta megérteni, hogy ő különbözik az osztálytársaitól.
Nap képe: ilyen megoldásokat találtak ki az iskolák az idei évzárókra
Kertben, kis csoportokban és vasalódeszkával - egy fővárosi iskola hetedikesei az egyik diák családjának kertjében tartották bizonyítványosztójukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
