Különleges módot talált egy brit iskola a stressz leküzdéséhez - ők segítenek a diákoknak

A brit Warlingham Iskolában két új alkalmazottat vettek fel, hogy segítsék a szorongó diákokat és oldják az iskolai stresszt. Azonban nem tanárokról vagy pszichológusokról van szó, hanem egy tengerimalacpárról.

  • Eduline

A Metro számolt be arról, hogy a brit Warlingham Iskolába idén szeptembertől két új lakó – Rita és Delilah – költözött, akik segítenek elvonni a diákok figyelmét az iskolai és azon kívüli gondokról.

A tengerimalac-terápia ötlete az iskola egyik asszisztensétől, Helen Kurttől származik, aki egyik nap a kutyájával ment munkába. A gyerekekre pozitív hatással volt a háziállat jelenléte, ezért kitalálták, hogy tesznek egy próbát a tengerimalacokkal. Helen ekkor utánanézett az egyik kolléganőjével az iskolai tengerimalac-terápia jótékony hatásainak.

null

null

Az iskola igazgatója eleinte hezitált az iskolai háziállatok tartása miatt, de a két alkalmazott nagyon sok kutatást végzett a kedvtelésből tartott állatok jótékony hatásairól és rengeteg érvük volt, így a statisztikák hamar meggyőzték.

A diákok nagy lelkesedéssel fogadták a tengerimalacokat. A tapasztalatok alapján Rita és Delilah valóban segítenek azoknak a gyerekeknek, akik hajlamosak az idegeskedésre és a szorongásuk negatívan befolyásolja az iskolai teljesítményüket. A tanárok szerint a kisállatok érkezése óta a gyerekek sokkal boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak és jobban tudnak figyelni az órákon.

null

null

Az iskola munkatársai most már együttműködnek a térség más iskoláival is, hogy megosszák a tapasztalatokat a tengerimalacok jótékony és gyógyító hatásaival kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.