Miközben Horvátországban és Szlovéniában az általános iskolások étkeztetését állami támogatások segítik, a középiskolások ellátása továbbra sem megoldott. Egy friss horvát kutatás szerint a diákok jelentős része éhesen tölti a tanítási napot, sok iskolában pedig még étkező sincs.
A horvát középiskolások 42,8 százaléka gyakran vagy mindennap éhes az iskolában – derült ki egy 3786 zágrábi diák bevonásával készült felmérésből, amelyről az MTI számolt be. A kutatás szerint a megkérdezett tanulóknak mindössze 60,9 százaléka eszik valamit az iskolában töltött idő alatt. Ennek egyik oka, hogy Horvátországban jelenleg nincs országosan megszervezett és finanszírozott középiskolai étkeztetés, ráadásul sok intézményben sem konyha, sem étkező nem áll rendelkezésre.
A diákok ezért gyakran a közeli pékségekben, boltokban vagy gyorséttermekben vásárolnak ennivalót. A szakemberek szerint azonban az, hogy egy tanuló mit és mennyit tud enni a tanítási nap során, nagyban függ a családja anyagi helyzetétől is.
A szomszédos Szlovéniában valamivel kedvezőbb a középiskolások helyzete. Az intézményeknek minden igénylő diáknak biztosítaniuk kell a tízórait, amelynek árát a család jövedelmétől függően részben vagy teljes egészében az állam fedezi. Az ebéd megszervezése ugyanakkor már nem kötelező, így az iskolák lehetőségeitől függ, hogy a tanulók hozzájuthatnak-e meleg ételhez.
Az általános iskolások étkeztetésében mindkét ország előrébb tart. Horvátországban mintegy 297 ezer tanuló étkeztetését támogatja az állam, Szlovéniában pedig 2027 szeptemberétől minden általános iskolás ingyenes ebédre lesz jogosult. Ez az intézkedés azonban komoly kihívást jelent az intézményeknek, több iskolában ugyanis nincs elegendő konyhai kapacitás, van, ahol pedig a szakácsok és a szakképzett dolgozók hiánya nehezíti a felkészülést.
A középiskolai étkeztetés Magyarországon sem mindenhol megoldott. Ahogyan arról korábban az Eduline is beszámolt, számos hazai középiskolában nincs menza, sőt olyan intézmények is vannak, ahol a diákoknak arra sincs lehetőségük, hogy az otthonról hozott ételt megmelegítsék. A lapunknak nyilatkozó szülők szerint emiatt sok tanuló csak délután 4-5 óra körül jut meleg ételhez, napközben pedig szendvicseket, péksüteményeket vagy más hideg ételeket fogyaszt. Ráadásul azokban az iskolákban, ahol működik menza, a zsúfolt órarendek és a rövid szünetek miatt gyakran mindössze 10-20 perc jut az ebéd elfogyasztására. A helyzet a kollégisták számára különösen nehéz lehet, hiszen előfordul, hogy mire végeznek a tanítással, a kollégiumi étkező már bezár.
Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
