Javaslat érkezett az augusztus 8-i szombati munkanap elhalasztására

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kánikula és az energiaválság miatt ágazatokon átívelő javaslatcsomagot fogalmazott meg.

Átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki az extrém hőség miatt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amelyben többek között szorgalmazza, hogy az augusztus 8-i munkanap-áthelyezés szeptemberre tolódjon – számolt be róla a Világgazdaság. A MKIK a javaslatcsomagját Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek is elküldte.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep csütörtökre esik, ezért a jelenlegi munkarend szerint a négynapos hosszú hétvége miatt augusztus 8-án, szombaton kellene ledolgozni az augusztus 21-i, pénteki munkanapot. Az MKIK ugyanakkor azt javasolja, hogy a lakosság ezt ne augusztusban, hanem egy szeptemberi szombaton tegye meg.

A javaslatcsomag első lépésként minden esetben az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést tartja indokoltnak, míg kötelező korlátozásokat csak végső eszközként vezetnének be. A kezdeményezés célja, hogy a jelenlegi energiaválságos időszakban csökkenthető legyen az ország villamosenergia-terhelése, ennek lenne része a kieső munkanap későbbi időpontban történő ledolgozása is.

A kereskedelemben javasolják

  • a rugalmas nyitvatartást,
  • a klímák időzített használatát,
  • a reklám- és kirakatvilágítás csökkentését,
  • a nem létfontosságú fogyasztók (pl. mozgólépcsők) kikapcsolását.

A szolgáltató szektorban fontos lenne szerintük a

  • a home office ösztönzése,
  • az irodai energiafogyasztás csökkentése,
  • a nagy energiaigényű informatikai feladatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.

Az ipari vállalatok számára pedig szorgalmazzák a

  • termelés átszervezését csúcsidőn kívülre,
  • éjszakai és hétvégi műszakok előnyben részesítését,
  • illetve az energiaintenzív ágazatok számára a külön vészhelyzeti protokollt.

Az ágazati intézkedéseken túl az MKIK javasolja

  • az országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetését, 
  • a kritikus ágazatok sorrendjének rögzítését, 
  • gyors kompenzációs alap létrehozását, 
  • a rugalmas fogyasztási piac fejlesztését, 
  • a regionális hálózati együttműködések erősítését, 
  • az energiaközösségek jogszabályi támogatását, valamint
  • a nagyfogyasztók kötelező vészhelyzeti adatszolgáltatását is.
Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.