A napközis Erzsébet-táborok megszűnése miatt a piaci alapon működő táborokban egyre gyorsabban telnek be a szabad helyek, miközben sok családnak újra kell terveznie a nyári szünetet.
Az államilag támogatott napközis Erzsébet-táborok tavalyi megszűnése látványosan átrendezte az idei nyári táborszezont – írja a hvg a Táborfigyelő adatai alapján, amely szerint jelentősen megnőtt a kereslet a napközis táborok iránt, miután tavaly megszűntek az államilag támogatott lehetőségek. Az elmúlt években ugyanis tízezres nagyságrendben vettek részt ezekben a programokban általános iskolás gyerekek, így most ekkora kereslet jelent meg a piaci kínálatban is.
Az Erzsébet-táborokat szervező alapítvány még tavaly márciusban jelezte, hogy a jövőben már csak ottalvós táborokat szerveznek Zánkán. A napközis programok korábban komoly segítséget jelentettek a családoknak, mivel a gyerekek lakóhelyén, iskolák, önkormányzatok, családsegítő szolgálatok és tanodák pályázatai alapján valósultak meg.
A táborok a nyári szünet teljes időszakában, tíz héten át működtek hétfőtől péntekig, a gyerekek napi négyszeri étkezést és különféle programokat kaptak. A részvételi díj mindössze napi 100 forint volt.
Idén június 20-án kezdődik a nyári szünet, amely tíz hétig tart, így a szülőknek hosszú időre kell megoldaniuk a gyerekek felügyeletét. A Táborfigyelő szerint az államilag támogatott táborok jóval olcsóbbak voltak a piaci alternatíváknál, ezért sok család számára komoly anyagi terhet jelenthet a nyári programok finanszírozása.
A szakértők szerint ugyanakkor a változás nem elsősorban drasztikus áremelkedést hozott, hanem azt, hogy a népszerű turnusok sokkal gyorsabban betelnek, mint korábban.
A táborszervezőknek a megnövekedett kereslet miatt érdemes több turnussal, nagyobb kapacitással és rugalmasabb fizetési feltételekkel készülniük. Egyre több szülő számára lehet fontos, hogy részletekben fizethesse ki a tábor díját.
A Táborfigyelő vezetője szerint azok járhatnak jól, akik már májusban lefoglalják gyerekük nyári táborát, így még kedvező ár-érték arányú lehetőségeket találhatnak.
A jelenlegi adatok szerint közel 800 táborturnus még elérhető, miközben már 170 turnust le kellett venni a rendszerből, mert beteltek.
A Táborfigyelő szerint a kínálat egyelőre stabil, ugyanakkor a kereslet érezhetően gyorsabban csökkenti a szabad helyek számát, mint az előző években.
Akár 250 ezer forintba is kerülhet egy tematikus színházi tábor 2026-ban, de például egy hétnapos katonai táborba már 65 ezer forintért is mehetnek a gyerekek.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
