„Nem a militarizáció a megoldás” – több tízezer fiatal tüntetett a kötelező katonai szolgálat ellen Németországban

A német kormány a következő években jelentősen növelné a hadsereg létszámát, ezért egy új rendszerrel készíti elő a kötelező katonai szolgálat visszavezetését. Ha nem lesz elég önkéntes, akár újra be is vezethetik a sorkatonaságot. Ez ellen vonult utcára több tízezer diák Németország-szerte.

Március elején szinte egész Németországban diákok vonultak utcára: közel 130 városban szerveztek tüntetéseket az új katonai szolgálati szabályozás ellen, írja a Handelsblatt.

A szervezők szerint több mint 50 ezer fiatal csatlakozott a megmozdulásokhoz, közülük akár tízezren Berlinben. A rendőrség ugyanakkor jóval alacsonyabb számot közölt, szerintük a fővárosban nagyjából háromezren voltak jelen.

A Potsdamer Platzon összegyűlt tömegben főként középiskolásokat lehetett látni. Kartonlapokra írt üzenetekkel érkeztek, sok táblán ugyanaz a kérdés jelent meg: „Warum wir und nicht ihr?” – vagyis „Miért mi és nem ti?”. Mások ennél is direktebben fogalmaztak: „Merz an die Front.” vagyis „Merz a frontra.” A felirat Friedrich Merzre utal, aki a német politikában a konzervatív CDU vezetője, és a tüntetők szemében a szigorúbb védelmi politika egyik arca.

Guy Smallman

Hogyan vezetnék vissza a sorkatonaságot?

Az idei év elején életbe lépett törvény már most az első lépéseket jelenti. A 2008 után született fiúknak kötelező kérdőívet kell kitölteniük, amelyben a végzettségükről, fizikai állapotukról és motivációjukról nyilatkoznak. A lányok számára ez egyelőre önkéntes.

A jelenlegi rendszer még nem kötelező szolgálatot jelent, de egy fokozatos bevezetés alapját teremti meg. A tervek szerint 2027-től kötelező alkalmassági vizsgálat jönne, és ha nem sikerül elegendő önkéntest toborozni, a parlament újra bevezethet egy úgynevezett „szükségletalapú” sorkatonaságot.

Ennek célja, hogy a hadsereg létszámát a jelenlegi mintegy 186 ezerről 260 ezer főre növeljék, emellett 200 ezer tartalékost is képeznének.

„Ez már most beavatkozás az életünkbe”

Sok fiatal már a jelenlegi intézkedéseket is problémásnak tartja. „Lehet, hogy megtagadhatom, de ez akkor is beavatkozás az életembe” – mondta egy 18 éves tüntető.

Egy barátja szerint ez csak a kezdet: „Ez egy olyan folyamat kezdete, amiből nagyon nehéz lesz visszalépni.”

A demonstráció túlmutatott a konkrét törvényen. A résztvevők közül sokan általában is elutasítják a fegyverkezést. „Mi nem hisszük, hogy a militarizáció megoldás a világ konfliktusaira” – mondta egy 17 éves fiú. Szerinte ez egy olyan fegyverkezési spirál, ami csak még több félelmet szül.

Guy Smallman

A diákok szerint miközben a hadseregre egyre több forrás jut, más területeken megszorítások vannak.

Berlinben például a kultúrától vonnak el pénzt, hogy fegyverekre költsék. Miért harcolnánk, ha közben eltűnik az, amit védeni kellene?

– mondta egy 17 éves lány.

A tüntetésen pedagógusok is megjelentek. Egy berlini tanár hetedik és nyolcadik osztályos diákokat hozott ki a térre. Szerinte fontos, hogy a fiatalok értsék a politikai folyamatokat.

„Azt látom, hogy egyre inkább kialakul bennük a véleményük – mondta. – Sokan azt mondják, szeretnének maguk dönteni a saját életükről.”

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.