„Nem a militarizáció a megoldás” – több tízezer fiatal tüntetett a kötelező katonai szolgálat ellen Németországban

A német kormány a következő években jelentősen növelné a hadsereg létszámát, ezért egy új rendszerrel készíti elő a kötelező katonai szolgálat visszavezetését. Ha nem lesz elég önkéntes, akár újra be is vezethetik a sorkatonaságot. Ez ellen vonult utcára több tízezer diák Németország-szerte.

Március elején szinte egész Németországban diákok vonultak utcára: közel 130 városban szerveztek tüntetéseket az új katonai szolgálati szabályozás ellen, írja a Handelsblatt.

A szervezők szerint több mint 50 ezer fiatal csatlakozott a megmozdulásokhoz, közülük akár tízezren Berlinben. A rendőrség ugyanakkor jóval alacsonyabb számot közölt, szerintük a fővárosban nagyjából háromezren voltak jelen.

A Potsdamer Platzon összegyűlt tömegben főként középiskolásokat lehetett látni. Kartonlapokra írt üzenetekkel érkeztek, sok táblán ugyanaz a kérdés jelent meg: „Warum wir und nicht ihr?” – vagyis „Miért mi és nem ti?”. Mások ennél is direktebben fogalmaztak: „Merz an die Front.” vagyis „Merz a frontra.” A felirat Friedrich Merzre utal, aki a német politikában a konzervatív CDU vezetője, és a tüntetők szemében a szigorúbb védelmi politika egyik arca.

Guy Smallman

Hogyan vezetnék vissza a sorkatonaságot?

Az idei év elején életbe lépett törvény már most az első lépéseket jelenti. A 2008 után született fiúknak kötelező kérdőívet kell kitölteniük, amelyben a végzettségükről, fizikai állapotukról és motivációjukról nyilatkoznak. A lányok számára ez egyelőre önkéntes.

A jelenlegi rendszer még nem kötelező szolgálatot jelent, de egy fokozatos bevezetés alapját teremti meg. A tervek szerint 2027-től kötelező alkalmassági vizsgálat jönne, és ha nem sikerül elegendő önkéntest toborozni, a parlament újra bevezethet egy úgynevezett „szükségletalapú” sorkatonaságot.

Ennek célja, hogy a hadsereg létszámát a jelenlegi mintegy 186 ezerről 260 ezer főre növeljék, emellett 200 ezer tartalékost is képeznének.

„Ez már most beavatkozás az életünkbe”

Sok fiatal már a jelenlegi intézkedéseket is problémásnak tartja. „Lehet, hogy megtagadhatom, de ez akkor is beavatkozás az életembe” – mondta egy 18 éves tüntető.

Egy barátja szerint ez csak a kezdet: „Ez egy olyan folyamat kezdete, amiből nagyon nehéz lesz visszalépni.”

A demonstráció túlmutatott a konkrét törvényen. A résztvevők közül sokan általában is elutasítják a fegyverkezést. „Mi nem hisszük, hogy a militarizáció megoldás a világ konfliktusaira” – mondta egy 17 éves fiú. Szerinte ez egy olyan fegyverkezési spirál, ami csak még több félelmet szül.

Guy Smallman

A diákok szerint miközben a hadseregre egyre több forrás jut, más területeken megszorítások vannak.

Berlinben például a kultúrától vonnak el pénzt, hogy fegyverekre költsék. Miért harcolnánk, ha közben eltűnik az, amit védeni kellene?

– mondta egy 17 éves lány.

A tüntetésen pedagógusok is megjelentek. Egy berlini tanár hetedik és nyolcadik osztályos diákokat hozott ki a térre. Szerinte fontos, hogy a fiatalok értsék a politikai folyamatokat.

„Azt látom, hogy egyre inkább kialakul bennük a véleményük – mondta. – Sokan azt mondják, szeretnének maguk dönteni a saját életükről.”

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.