„Nem a militarizáció a megoldás” – több tízezer fiatal tüntetett a kötelező katonai szolgálat ellen Németországban

A német kormány a következő években jelentősen növelné a hadsereg létszámát, ezért egy új rendszerrel készíti elő a kötelező katonai szolgálat visszavezetését. Ha nem lesz elég önkéntes, akár újra be is vezethetik a sorkatonaságot. Ez ellen vonult utcára több tízezer diák Németország-szerte.

Március elején szinte egész Németországban diákok vonultak utcára: közel 130 városban szerveztek tüntetéseket az új katonai szolgálati szabályozás ellen, írja a Handelsblatt.

A szervezők szerint több mint 50 ezer fiatal csatlakozott a megmozdulásokhoz, közülük akár tízezren Berlinben. A rendőrség ugyanakkor jóval alacsonyabb számot közölt, szerintük a fővárosban nagyjából háromezren voltak jelen.

A Potsdamer Platzon összegyűlt tömegben főként középiskolásokat lehetett látni. Kartonlapokra írt üzenetekkel érkeztek, sok táblán ugyanaz a kérdés jelent meg: „Warum wir und nicht ihr?” – vagyis „Miért mi és nem ti?”. Mások ennél is direktebben fogalmaztak: „Merz an die Front.” vagyis „Merz a frontra.” A felirat Friedrich Merzre utal, aki a német politikában a konzervatív CDU vezetője, és a tüntetők szemében a szigorúbb védelmi politika egyik arca.

Guy Smallman

Hogyan vezetnék vissza a sorkatonaságot?

Az idei év elején életbe lépett törvény már most az első lépéseket jelenti. A 2008 után született fiúknak kötelező kérdőívet kell kitölteniük, amelyben a végzettségükről, fizikai állapotukról és motivációjukról nyilatkoznak. A lányok számára ez egyelőre önkéntes.

A jelenlegi rendszer még nem kötelező szolgálatot jelent, de egy fokozatos bevezetés alapját teremti meg. A tervek szerint 2027-től kötelező alkalmassági vizsgálat jönne, és ha nem sikerül elegendő önkéntest toborozni, a parlament újra bevezethet egy úgynevezett „szükségletalapú” sorkatonaságot.

Ennek célja, hogy a hadsereg létszámát a jelenlegi mintegy 186 ezerről 260 ezer főre növeljék, emellett 200 ezer tartalékost is képeznének.

„Ez már most beavatkozás az életünkbe”

Sok fiatal már a jelenlegi intézkedéseket is problémásnak tartja. „Lehet, hogy megtagadhatom, de ez akkor is beavatkozás az életembe” – mondta egy 18 éves tüntető.

Egy barátja szerint ez csak a kezdet: „Ez egy olyan folyamat kezdete, amiből nagyon nehéz lesz visszalépni.”

A demonstráció túlmutatott a konkrét törvényen. A résztvevők közül sokan általában is elutasítják a fegyverkezést. „Mi nem hisszük, hogy a militarizáció megoldás a világ konfliktusaira” – mondta egy 17 éves fiú. Szerinte ez egy olyan fegyverkezési spirál, ami csak még több félelmet szül.

Guy Smallman

A diákok szerint miközben a hadseregre egyre több forrás jut, más területeken megszorítások vannak.

Berlinben például a kultúrától vonnak el pénzt, hogy fegyverekre költsék. Miért harcolnánk, ha közben eltűnik az, amit védeni kellene?

– mondta egy 17 éves lány.

A tüntetésen pedagógusok is megjelentek. Egy berlini tanár hetedik és nyolcadik osztályos diákokat hozott ki a térre. Szerinte fontos, hogy a fiatalok értsék a politikai folyamatokat.

„Azt látom, hogy egyre inkább kialakul bennük a véleményük – mondta. – Sokan azt mondják, szeretnének maguk dönteni a saját életükről.”

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.