Az elméleti órák mellett gyakorlati alkalmakon is készítenék a diákokat egy-egy esetleges vészhelyzet kezelésére a Alexander Dobrindt javaslata szerint. A felvetésével pedig a pedagógusok és diákok is egyetértenek.
Gyakorlati órákon keresztül készítené fel a háborús helyzetek, krízisek és katasztrófák kezelésére a diákokat Németország konzervatív belügyminisztere, Alexander Dobrindt - számolt be róla a DW.
Az országban elméleti órák keretein belül már megjelent a veszélyhelyzetekre való felkészítés az iskolában. Ezt emelné az idősebb diákok számára magasabb szintre Dobrindt azzal, hogy tanévente egy alkalommal a diákoknak gyakorlati oktatáson is részt kellene venni. Ezeken például azt sajátítanák el, hogy hogyan kell használni a tűzoltó készüléket, hogyan reagáljanak arra, ha egy társuk megsérül, és hogy hogyan kell újraélesztést végezni.
Az ötletről azt követően nyilatkozott a Handelsblatt című lapnak, hogy Friedrich Merz kancellár nemrég úgy fogalmazott: nem állnak háborúban, de békében sem élnek. Szakértők szerint ugyanis Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt még az évtized vége előtt megtámadhat NATO tagországot, amire Németországon kívül számos további országban; például Lengyelországban is készülnek.
Bár a politikusok Dobrindt felvetését vegyesen fogadták, a legnagyobb tanári szakszervezet, a 165 000 tagot számláló German Teachers Association szerint jogos a politikus felvetése.
"A háború - legyünk őszinték - már régóta jelen van az osztálytermekben" - mondta Stefan Düll, a szakszervezet elnöke, hozzátéve, hogy a fiataloknak joguk van nyíltan és őszintén beszélni olyan dolgokról, amelyek hatással lehetnek rájuk.
De támogatja az ötletet a Német Diáktanács Szövetségi Bizottságának főtitkára, Quentin Gärtner is, aki szerint van értelme a diákokat felkészíteni az esetleges veszélyhelyzetekre, hiszen így ők is nagyobb biztonságban érzik magukat. Hangsúlyozta azonban, hogy ezeket feltétlen szakemberek és pszichológusok jelenlétében kellene megtartani, hogy a diákok mentálisan is kapjanak segítséget.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
