Nagy változás jön a budapesti közösségi közlekedésben

2028-ban elindulhat az e-jegyrendszer a teljes budapesti és agglomerációs közösségi közlekedési hálózaton. A Pay&GO bankkártyás fizetési szolgáltatást eddig a 100E járaton, illetve az M1-es metró vonalán lehetett igénybe venni, április közepétől viszont a pilot kiterjesztéseként minden metróvonalon elérhetővé válik.

A BKK már korábban, pilot jelleggel elérhetővé tette a jegyvásárlást és az érvényesítést egy lépésben biztosító Budapest Pay&GO fizetési szolgáltatást a 100E Repülőtéri Expressz járaton, valamint az M1-es metró vonalán.

A Budapest Pay&GO szolgáltatás lényege, hogy a vásárlás és az érvényesítés egy lépésben történik, csak jegyérvényesítő készülékhez kell érinteni a bankkártyát (vagy fizetésre alkalmas okoseszközt). Nincs szükség előzetes regisztrációra vagy alkalmazás letöltésére, sem papíralapú jegyre, az utazás azonnal megkezdhető. A bankkártya-alapú megoldás ma már nemzetközi szabványnak számít: világszerte több száz nagyváros alkalmazza. A tervek szerint a BKK a Pay&GO szolgáltatás pilotját április közepén minden metróvonalra kiterjeszti.

A közlekedésszervező cég a pilot tapasztalatait felhasználva, külföldi jógyakorlatokat elemezve és a fővárosi közlekedés sajátosságait figyelembe véve megalkotta a budapesti elektronikus jegyrendszer koncepcióját.

Féláron juthatnak Sziget-bérlethez a diákok BudapestGO-val

A Fővárosi Közgyűlés február 25-i ülésén támogatta a BKK Pay&GO elektronikusjegy-szolgáltatásra vonatkozó koncepcióját és a rendszer működéséhez szükséges közbeszerzési eljárás megindítását. A tervek szerint a budapesti Pay&GO rendszere a lehető legtöbb ügyféligényre megoldást kínál majd, így mind a rendszeresen közösségi közlekedést használók, mind az alkalmi utasok megtalálhatják a számukra legkedvezőbb terméktípust.

A BKK számításai szerint a Pay&GO típusú, bankkártyás fizetés 2028 első felétől jelenhet meg szakaszosan Budapest és az agglomeráció teljes közösségi közlekedési hálózatán.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna