Amikor Budapest elnémult a hó alatt – ilyen volt a legendás 1987-es nagy havazás

1987 januárjában Magyarországon olyan tél érkezett, amelyre ma is sokan emlékeznek. Három nap leforgása alatt az ország megtelt méteres hótorlaszokkal, a közlekedés összeomlott, iskolák és munkahelyek zártak be, a főváros utcái pedig járhatatlanná váltak.

1987 január 10-én kezdődött az a rendkívüli hóesés, amely három napon át szinte szünet nélkül hullott. A meteorológusok szerint a heves havazást egy sarkvidéki hideg levegőt szállító anticiklon és egy nedvességben gazdag mediterrán ciklon együttállása okozta a Kárpát-medence felett.

A napok alatt országszerte 20-70 centi közötti hóréteg alakult ki, de a viharos, akár 70-100 km/órás szél miatt rengeteg helyen 2-3 méteres hótorlaszok képződtek.

Budapesten az utcák és terek gyorsan járhatatlanná váltak: a félméteres hóréteg alatt parkoló autók eltűntek, a tömegközlekedés súlyosan akadozott, és még az elővárosi vonatközlekedés is fennakadásokat szenvedett.A fővárosban az emberek többsége arra ébredt, hogy az éjszaka alatt beállt kemény hideg és a folyamatos hóesés alaposan átalakította a mindennapi rutint. A hőmérséklet gyakran -15 °C alá süllyedt, és Budapesten is olyan hideg volt, amit csak a legritkább téli napokon mértek.

Fortepan

Bezártak az óvodák és az iskolák

Az oktatási intézmények zárva maradtak, és számos munkahely megközelítése is veszélyessé vált. A közlekedés leállása miatt tömegek maradtak otthon, és az emberek szinte újra felfedezték a gyaloglás erejét a városban. A budapesti BKV-nél is komoly problémák adódtak: a hó és a fagy miatt több járat nem közlekedett, és a metró felszíni szakaszain is fennakadások voltak, amelyekre a városi infrastruktúra nem volt felkészülve.

Fortepan

Mentés, segítség és közösségi összefogás

A katasztrófa gyorsan kezelhetetlen helyzetet teremtett: a főutak, autópályák és vasútvonalak nagy része használhatatlanná vált. A Magyar Néphadsereg és a honvédség lánctalpas járművei már a havazás idején is részt vettek a mentési munkálatokban, ellátmányt és segítséget juttatva el az elszigetelt településekre.

A közlekedési miniszter vezetésével operatív bizottság alakult, amely felhívta a lakosságot a közlekedés korlátozására és a tömegközlekedés előnyben részesítésére.

A havazás elmúltával sem tért vissza az élet azonnal a normális kerékvágásba: a hótakaró csak hetek múltán olvadt el, és az infrastruktúra helyreállítása hosszabb időt vett igénybe. Sok budapesti máig emlékszik 1987 „mesetélként” emlegetett, de egyben félelmetes téli napjaira – amikor a város szinte mozdulatlanná vált a hó alatt.

MTI / Kozma István

 

 

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!