Amikor Budapest elnémult a hó alatt – ilyen volt a legendás 1987-es nagy havazás

1987 januárjában Magyarországon olyan tél érkezett, amelyre ma is sokan emlékeznek. Három nap leforgása alatt az ország megtelt méteres hótorlaszokkal, a közlekedés összeomlott, iskolák és munkahelyek zártak be, a főváros utcái pedig járhatatlanná váltak.

1987 január 10-én kezdődött az a rendkívüli hóesés, amely három napon át szinte szünet nélkül hullott. A meteorológusok szerint a heves havazást egy sarkvidéki hideg levegőt szállító anticiklon és egy nedvességben gazdag mediterrán ciklon együttállása okozta a Kárpát-medence felett.

A napok alatt országszerte 20-70 centi közötti hóréteg alakult ki, de a viharos, akár 70-100 km/órás szél miatt rengeteg helyen 2-3 méteres hótorlaszok képződtek.

Budapesten az utcák és terek gyorsan járhatatlanná váltak: a félméteres hóréteg alatt parkoló autók eltűntek, a tömegközlekedés súlyosan akadozott, és még az elővárosi vonatközlekedés is fennakadásokat szenvedett.A fővárosban az emberek többsége arra ébredt, hogy az éjszaka alatt beállt kemény hideg és a folyamatos hóesés alaposan átalakította a mindennapi rutint. A hőmérséklet gyakran -15 °C alá süllyedt, és Budapesten is olyan hideg volt, amit csak a legritkább téli napokon mértek.

Fortepan

Bezártak az óvodák és az iskolák

Az oktatási intézmények zárva maradtak, és számos munkahely megközelítése is veszélyessé vált. A közlekedés leállása miatt tömegek maradtak otthon, és az emberek szinte újra felfedezték a gyaloglás erejét a városban. A budapesti BKV-nél is komoly problémák adódtak: a hó és a fagy miatt több járat nem közlekedett, és a metró felszíni szakaszain is fennakadások voltak, amelyekre a városi infrastruktúra nem volt felkészülve.

Fortepan

Mentés, segítség és közösségi összefogás

A katasztrófa gyorsan kezelhetetlen helyzetet teremtett: a főutak, autópályák és vasútvonalak nagy része használhatatlanná vált. A Magyar Néphadsereg és a honvédség lánctalpas járművei már a havazás idején is részt vettek a mentési munkálatokban, ellátmányt és segítséget juttatva el az elszigetelt településekre.

A közlekedési miniszter vezetésével operatív bizottság alakult, amely felhívta a lakosságot a közlekedés korlátozására és a tömegközlekedés előnyben részesítésére.

A havazás elmúltával sem tért vissza az élet azonnal a normális kerékvágásba: a hótakaró csak hetek múltán olvadt el, és az infrastruktúra helyreállítása hosszabb időt vett igénybe. Sok budapesti máig emlékszik 1987 „mesetélként” emlegetett, de egyben félelmetes téli napjaira – amikor a város szinte mozdulatlanná vált a hó alatt.

MTI / Kozma István

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.