Egy 31 éves dél-koreai matematikus tett pontot az egyik legrégebbi, sokáig megoldhatatlannak hitt geometriai probléma végére. Baek Jin-eon eredményét a Scientific American a 2025-ös év legnagyobb matematikai áttörései közé sorolta.
A „moving sofa problem”, vagyis a mozgó kanapé probléma egy látszólag egyszerű kérdést tesz fel: mekkora lehet az a lehető legnagyobb alakzat, amely felemelés nélkül képes befordulni egy derékszögű kanyarban egy L alakú, egységnyi szélességű folyosón?
A feladványt Leo Moser kanadai matematikus vetette fel még 1966-ban. Bár a probléma megértéséhez nincs szükség magas szintű matematikára, a bizonyítása évtizedeken át kifogott a kutatókon.
Gerver kanapéja sokáig verhetetlennek tűnt
A kutatók az évek során egyre összetettebb alakzatokat javasoltak. 1992-ben Joseph Gerver bemutatta az úgynevezett Gerver-kanapét, amely több ívből álló formájával akkoriban a legnagyobb ismert területet érte el.
Ez az alakzat hosszú időre a legesélyesebb megoldássá vált, ám senki sem tudta bizonyítani, hogy ennél nagyobb forma már nem férhet át a folyosón. Emiatt a probléma továbbra is nyitott maradt, és sok kutató számítógépes szimulációkkal próbálta szűkíteni a lehetséges megoldások körét.
Hét év munka, több mint száz oldal bizonyítás
A fordulatot Baek Jin-eon, a Korea Institute for Advanced Study (KIAS) June E. Huh Matematikai Kihívások Központjának kutatója hozta el, számolt be róla a Korea JoongAng Daily. Hét évnyi munka után, 2024 végén egy száz oldalt meghaladó tanulmányt tett közzé, amelyben bebizonyította: Gerver kanapéjánál nagyobb területű alakzat nem képes áthaladni a folyosón, bármilyen módon is próbálják mozgatni.
Míg a korábbi kutatások nagyrészt számítógépes próbálkozásokra épültek, Baek elméleti bizonyítást alkalmazott. A kanapé alakját és mozgását matematikai keretbe foglalta, majd optimalizációs módszerekkel igazolta, hogy Gerver megoldása eléri a probléma által megengedett felső határt.
Rangos szakmai elismerés előtt
A tanulmányt Baek benyújtotta az Annals of Mathematics című folyóirathoz, amely a matematikai tudományterület egyik legnagyobb presztízsű szaklapja. A cikk jelenleg szakmai bírálat alatt áll.Baek tanulmányát a Scientific American a „2025 tíz legnagyobb matematikai áttörése” közé sorolta, ami ritka elismerésnek számít egy ennyire elméleti jellegű kutatás esetében.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
