Szilveszter éjszakája világszerte az újrakezdésről, a reményről és a közös ünneplésről szól – de míg nálunk pezsgővel, lencsével és tűzijátékkal köszöntjük az újévet, más országokban egészen meglepő hagyományok élnek. Van, ahol szőlőt esznek, máshol tányérokat törnek, vagy éppen piros fehérneművel próbálják bevonzani a szerencsét. Körbenéztünk, hogyan ünneplik a szilvesztert a világ különböző pontjain.
Spanyolország: 12 szőlőszem az újév 12 hónapjára
Spanyolországban éjfélkor nem a pezsgő a főszereplő, hanem a szőlő. A hagyomány szerint 12 szőlőszemet kell megenni a harangütésekre, egyet-egyet minden hónapért. Aki sikerrel jár, annak szerencsés lesz az egész éve – igaz, a tempó nem könnyű, ezért sokan nevetve, kapkodva próbálnak lépést tartani az órával.
Dánia: tányértörés a barátok ajtajában
A dánok szilveszteri hagyománya elsőre kissé agresszívnak tűnhet, valójában azonban a barátság jele. Régi tányérokat törnek ismerőseik ajtaja előtt, mert minél több törött porcelán gyűlik össze reggelre, annál több barátja van az illetőnek – és annál szerencsésebb év elé néz.
Kolumbia: bőrönddel a világ körül
Aki sok utazásra vágyik az új évben, Kolumbiában üres bőrönddel sétál egy kört a háztömb körül éjfél után. A hiedelem szerint ez garantálja, hogy az év tele lesz kalandokkal és új úti célokkal.
Brazília: fehér ruhák és virágok a tengernek
Brazíliában a szilveszter szorosan összekapcsolódik a spirituális hagyományokkal. Az emberek fehér ruhát viselnek, ami a tisztaságot és az új kezdetet szimbolizálja, majd virágokat és gyertyákat helyeznek a tengerbe, hogy áldást kérjenek Yemanjától, a tenger istennőjétől. Sokak szerint az is számít, hogy hány hullámon ugrunk át éjfélkor.
Japán: 108 harangütés a megtisztulásért
Japánban a buddhista hagyományok határozzák meg az évváltást. A templomok harangjai pontosan 108-szor szólalnak meg, ami az emberi gyarlóságok számát jelképezi. Minden egyes harangütés egy-egy rossz tulajdonságtól való megszabadulást jelent – így lépnek be tiszta lélekkel az új évbe.
Olaszország: piros fehérnemű a szerencséért
Olaszországban szilveszterkor különösen fontos, mi van az ünneplő ruhája alatt. A piros fehérnemű szerencsét, szerelmet és bőséget hoz – de csak akkor, ha ajándékba kapjuk, és újév napján viseljük először.
Latin-Amerika: asztal alatt az új szerelemért
Latin-Amerika több országában az újévi babonák középpontjában gyakran a szerelem és a személyes boldogság áll. Egyes helyeken – például Mexikóban vagy Chilében – elterjedt szokás, hogy éjfélkor az asztal alá bújnak, abban a hitben, hogy ez segít bevonzani az új szerelmet vagy megerősíteni a párkapcsolatot az elkövetkező évben.
Bár a szokások országról országra változnak, a szilveszter üzenete mindenhol ugyanaz: lezárni a régit, és reménnyel, jókívánságokkal fordulni az új felé. Legyen szó szőlőről, harangszóról vagy tengerbe dobott virágokról, mindegyik hagyomány azt mutatja, hogy az emberek világszerte vágynak a szerencsére, a boldogságra és egy jobb év ígéretére.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
