Régen tényleg több fehér karácsonyunk volt? Az ELTE kutatói megadták a választ

A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.

  • Eduline

Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói - Szabó Péter és Pongrácz Rita - megvizsgálták, hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait – írja a Másfélfok.

Melegedő telek és kevesebb hó

A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon: a korábbi évi 100 helyett ma átlagosan már 70 alatt járunk. A felmelegedés emberi eredete statisztikailag is kimutatható, és bár a tél továbbra is változékony, az elmúlt 10–15 évben sokkal több meleg-, mint hidegrekord született. A csapadék mennyisége ugyan kissé nőtt az elmúlt 40-50 évben, de a gyorsuló melegedés egyre ritkábban hullik hó formájában.

 

Másfélfok, ELTE Meteorológiai Tanszék

Mi a helyzet Európa többi részén?

A klímaátlagok alapján széles körben visszaesett a téli hóesés mennyisége. Magyarországon ez évente átlagosan 10 centiméteres csökkenést jelent, míg például az Alpokban és a Kárpátokban 30–50 centimétert is elérhet. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben.

Figyelembe véve a természetes változékonyságot, az elmúlt hat évtized adatai alapján jól látható a hazai havazások számának csökkenése. A legtöbb havazás az 1969/70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. A legkevesebb havazást pedig a második legenyhébb telünk (2006/07) hozta: ekkor a szokásosnál melegebb és csapadékszegény időjárás együttesen dominált.

Az elmúlt 40 év adatait alapján:

  • Az elmúlt 10 évben az ország nagy részén mindössze 1-3 alkalommal volt fehér a karácsony; a Fertő-tó környékén és a Délkelet-Alföldön pedig gyakorlatilag 2015 óta egyáltalán nem.
  • 1990 körül (1985-1994) csak a Budapest-Szeged-Pécs háromszög térsége maradt ki a fehér karácsonyokból.
  • A legtöbb fehér karácsony 2000 körül (1995 és 2004 között) jelentkezett. Ebben az időszakban Budapesten tízből hat ünnep is havas volt, míg az Északi-középhegységben és az ország északkeleti részén akár 7-8 alkalommal is hullott vagy volt hótakaró karácsonykor.
Másfélfok, ELTE Meteorológiai Tanszék

Mit hozhat a jövő?

A jövőre nézve két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak a kutatók:

  • Az optimista feltételezés szerint: a párizsi klímacélok teljesülése esetén a globális felmelegedés az ipari forradalomhoz képest 2100-ban nem haladja meg a 2 °C-ot.
  • A pesszimista változat szerint: az üvegházgáz-kibocsátások jelenlegi trendje folytatódik a 21. század végéig.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.