Szubrett, FOMO, bandikut – ezekre kerestek rá legtöbbet a magyarok 2025-ben a Google szerint

A Google idén is közzétette „Year in Search” összesítését, amelyből kiderül, mely témák, nevek és kifejezések mozgatták meg leginkább a felhasználók fantáziáját az elmúlt évben. A friss adatok alapján világosan látszik, mire voltak a legkíváncsibbak a magyar internetezők 2025-ben.

A keresési trendekből több kategóriában is készült top 10-es lista – a sporteseményektől a filmeken és zenéken át egészen a definíciókra vonatkozó keresésekig. Az összes kategóriát átfogó magyar rangsor így alakult:

  1. Kálloy Molnár Péter
  2. Fenerbahce – Galatasaray
  3. Charlie Kirk
  4. Dallos Szilvia
  5. Hunyadi (sorozat)
  6. Kathi Béla
  7. Ferenc pápa
  8. iPhone 17
  9. Diogo Jota
  10. Ed Gein

A Google külön listát készített azokról a kifejezésekről is, amelyek jelentését a legtöbben próbálták megérteni, valamint a leggyakoribb kérdésekről, amelyek „mi…?”, „miért…?” vagy „hogyan…?” formában kerültek be a keresőbe.

„Mi…?” – jelentéskeresések toplistája

Az idei évben ezek iránt a szavak iránt érdeklődtek leginkább a magyarok:

  1. a szubrett?
  2. a FOMO?
  3. a bandikut?
  4. a Mikulás angol neve?
  5. a labubu?
  6. a büszt?
  7. a zaatar?
  8. Konstantinápoly mai neve?
  9. a kajüt?
  10. a libidó?

„Miért…?” – a leggyakoribb kérdések

A „miért” kezdetű kérdések toplistáját ezek vezetik:

  1. sárga a teniszlabda?
  2. piros a Lánchíd?
  3. nem tudok belépni az Ügyfélkapu+-ba?
  4. erősödik a forint?
  5. ráz meg minden?
  6. harangoznak délben?
  7. fáj a fejem?
  8. felelős a bal agyfélteke?
  9. keserű az uborka?
  10. nevezik Sopront a hűség városának?

„Hogyan....?” kategória is készült. Ebben az év kérdése a következő lett: „Hogyan kell csókolózni?”

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.