Most már nosztalgikusan, hangjátékokat hallgatva is lehet Jókai művét fogyasztani a YouTube-on.
Több mint ötven hangoskönyvet és a Jókai Mór A jövő század regénye című könyve alapján készült harmincrészes rádiójátékot tesz közzé ingyenesen a téli ünnepek alkalmából a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Jókai200 emlékév keretében – írja az MTI.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium keddi közleménye szerint a Jókai200 emlékévben több mint ötven programot és rendezvénysorozatot támogattak. Ezek között volt a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-emlékmű kiállítása, valamint a Budapesti Operettszínházban bemutatott A cigánybáró című operett is.
A minisztérium Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából arra biztat mindenkit, hogy idén olvasson el vagy hallgasson meg néhány Jókai-művet. Ehhez segítséget nyújtanak a most közzétett hanganyagok, amelyek a Jókai200 YouTube-csatornán érhetők el.
Mi az a rádiójáték?
A mai diákok nagy részének már ismeretlen lehet ez a fogalom. A rádiójáték vagy hangjáték egy saját dramaturgiát igénylő, hangra értelmezett előadás; elsősorban rádiós műfaj. A történetet kizárólag hangok – párbeszédek, narráció, zörejek és zenei elemek – segítségével mesélik el. Mivel nincsenek vizuális elemei, a cselekményt és a hangulatot a színészek hangja és a hangtechnikai megoldások teremtik meg, így a hallgató képzelete tölti ki a látványt. A rádiójáték tehát tulajdonképpen „színház hangban”, melyet régen a rádióban hallgattak az emberek.
Magyarországon rádiójátékokat egészen 2011-ig készített a Magyar Rádió. Az első adást pedig a világon elsőként Angliában a BBC Rádión sugározták 1924-ben.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
