Dél-Koreában a vak és gyengénlátó tanulók vizsgája akár 13 órán át is tarthat

Míg a legtöbb diák nyolcórás maratont teljesít a híres Suneung felvételin, a vak és súlyosan gyengénlátó tanulók akár 13 órán át is írhatják a tesztet. Braille-írással, speciális kézi számítógéppel és folyamatos koncentrációval küzdenek, miközben a vizsgakötetek többszöröse a standard változatnak, és a hosszú órák fizikai megterhelést is jelentenek.

Minden novemberben Dél-Korea szinte teljesen leáll a felvételi vizsga miatt: üzletek zárva, járatok késnek, a reggeli ingázás ritmusa is lassul a diákok kedvéért. A teszt nem csupán az egyetemi felvételt, hanem későbbi karriert, jövedelmet és akár a lakóhelyet is befolyásolhatja, írja a BBC.

Az átlagos vizsga nyolc órán át tart, 200 kérdéssel koreai, matematika, angol, természettudományos és társadalomtudományi tantárgyakból, plusz opcionális idegen nyelv és klasszikus kínai karakterek (Hanja) feldolgozásával.

shutterstock

Tizenhárom órás maraton a vak diákoknak

A vak és súlyosan gyengénlátó diákok 1,7-szer annyi időt kapnak, így egy teljes vizsga akár 21:48-ig tarthat. Ebédszünet nincs, és a braille-kézikönyvek vastagsága miatt a vizsga fizikailag is megterhelő: minden tesztkötet 6-9-szer vastagabb, mint a normál nyomtatott változat.

Han Dong-hyun, a Seoul Hanbit School for the Blind 18 éves diákja így készül:

Nagyon fárasztó, mert a vizsga olyan hosszú. De nincs külön trükk. Csak követem a tanulási tervemet, és próbálom menedzselni az állapotomat. Ez az egyetlen mód.

A koreai nyelvi szakasz különösen nehéz: míg a standard füzet 16 oldalas, a braille-változat kb. 100 oldal. A számítógépes felolvasó szoftver sem segít teljesen, mert a hallott információ nem marad meg újraolvasható formában.

"Ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni" – hogyan működik az MI a tanterv részeként?

A matematika sem egyszerűbb: a komplex grafikonokat és táblázatokat csak az ujjak segítségével kell értelmezni. Azonban a helyzet javult:

„Régebben majdnem minden számítást fejben kellett elvégezni. 2016 óta azonban használhatjuk a Hansone nevű braille-notetakert. Pont, mint a látó diákok ceruzával írják a számításokat, mi braille-írással vezetjük a lépéseket" – meséli a diák.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.