Míg a legtöbb diák nyolcórás maratont teljesít a híres Suneung felvételin, a vak és súlyosan gyengénlátó tanulók akár 13 órán át is írhatják a tesztet. Braille-írással, speciális kézi számítógéppel és folyamatos koncentrációval küzdenek, miközben a vizsgakötetek többszöröse a standard változatnak, és a hosszú órák fizikai megterhelést is jelentenek.
Minden novemberben Dél-Korea szinte teljesen leáll a felvételi vizsga miatt: üzletek zárva, járatok késnek, a reggeli ingázás ritmusa is lassul a diákok kedvéért. A teszt nem csupán az egyetemi felvételt, hanem későbbi karriert, jövedelmet és akár a lakóhelyet is befolyásolhatja, írja a BBC.
Az átlagos vizsga nyolc órán át tart, 200 kérdéssel koreai, matematika, angol, természettudományos és társadalomtudományi tantárgyakból, plusz opcionális idegen nyelv és klasszikus kínai karakterek (Hanja) feldolgozásával.
Tizenhárom órás maraton a vak diákoknak
A vak és súlyosan gyengénlátó diákok 1,7-szer annyi időt kapnak, így egy teljes vizsga akár 21:48-ig tarthat. Ebédszünet nincs, és a braille-kézikönyvek vastagsága miatt a vizsga fizikailag is megterhelő: minden tesztkötet 6-9-szer vastagabb, mint a normál nyomtatott változat.
Han Dong-hyun, a Seoul Hanbit School for the Blind 18 éves diákja így készül:
Nagyon fárasztó, mert a vizsga olyan hosszú. De nincs külön trükk. Csak követem a tanulási tervemet, és próbálom menedzselni az állapotomat. Ez az egyetlen mód.
A koreai nyelvi szakasz különösen nehéz: míg a standard füzet 16 oldalas, a braille-változat kb. 100 oldal. A számítógépes felolvasó szoftver sem segít teljesen, mert a hallott információ nem marad meg újraolvasható formában.
A matematika sem egyszerűbb: a komplex grafikonokat és táblázatokat csak az ujjak segítségével kell értelmezni. Azonban a helyzet javult:
„Régebben majdnem minden számítást fejben kellett elvégezni. 2016 óta azonban használhatjuk a Hansone nevű braille-notetakert. Pont, mint a látó diákok ceruzával írják a számításokat, mi braille-írással vezetjük a lépéseket" – meséli a diák.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
