Dél-Koreában a vak és gyengénlátó tanulók vizsgája akár 13 órán át is tarthat

Míg a legtöbb diák nyolcórás maratont teljesít a híres Suneung felvételin, a vak és súlyosan gyengénlátó tanulók akár 13 órán át is írhatják a tesztet. Braille-írással, speciális kézi számítógéppel és folyamatos koncentrációval küzdenek, miközben a vizsgakötetek többszöröse a standard változatnak, és a hosszú órák fizikai megterhelést is jelentenek.

Minden novemberben Dél-Korea szinte teljesen leáll a felvételi vizsga miatt: üzletek zárva, járatok késnek, a reggeli ingázás ritmusa is lassul a diákok kedvéért. A teszt nem csupán az egyetemi felvételt, hanem későbbi karriert, jövedelmet és akár a lakóhelyet is befolyásolhatja, írja a BBC.

Az átlagos vizsga nyolc órán át tart, 200 kérdéssel koreai, matematika, angol, természettudományos és társadalomtudományi tantárgyakból, plusz opcionális idegen nyelv és klasszikus kínai karakterek (Hanja) feldolgozásával.

shutterstock

Tizenhárom órás maraton a vak diákoknak

A vak és súlyosan gyengénlátó diákok 1,7-szer annyi időt kapnak, így egy teljes vizsga akár 21:48-ig tarthat. Ebédszünet nincs, és a braille-kézikönyvek vastagsága miatt a vizsga fizikailag is megterhelő: minden tesztkötet 6-9-szer vastagabb, mint a normál nyomtatott változat.

Han Dong-hyun, a Seoul Hanbit School for the Blind 18 éves diákja így készül:

Nagyon fárasztó, mert a vizsga olyan hosszú. De nincs külön trükk. Csak követem a tanulási tervemet, és próbálom menedzselni az állapotomat. Ez az egyetlen mód.

A koreai nyelvi szakasz különösen nehéz: míg a standard füzet 16 oldalas, a braille-változat kb. 100 oldal. A számítógépes felolvasó szoftver sem segít teljesen, mert a hallott információ nem marad meg újraolvasható formában.

"Ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni" – hogyan működik az MI a tanterv részeként?

A matematika sem egyszerűbb: a komplex grafikonokat és táblázatokat csak az ujjak segítségével kell értelmezni. Azonban a helyzet javult:

„Régebben majdnem minden számítást fejben kellett elvégezni. 2016 óta azonban használhatjuk a Hansone nevű braille-notetakert. Pont, mint a látó diákok ceruzával írják a számításokat, mi braille-írással vezetjük a lépéseket" – meséli a diák.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.