Míg a legtöbb diák nyolcórás maratont teljesít a híres Suneung felvételin, a vak és súlyosan gyengénlátó tanulók akár 13 órán át is írhatják a tesztet. Braille-írással, speciális kézi számítógéppel és folyamatos koncentrációval küzdenek, miközben a vizsgakötetek többszöröse a standard változatnak, és a hosszú órák fizikai megterhelést is jelentenek.
Minden novemberben Dél-Korea szinte teljesen leáll a felvételi vizsga miatt: üzletek zárva, járatok késnek, a reggeli ingázás ritmusa is lassul a diákok kedvéért. A teszt nem csupán az egyetemi felvételt, hanem későbbi karriert, jövedelmet és akár a lakóhelyet is befolyásolhatja, írja a BBC.
Az átlagos vizsga nyolc órán át tart, 200 kérdéssel koreai, matematika, angol, természettudományos és társadalomtudományi tantárgyakból, plusz opcionális idegen nyelv és klasszikus kínai karakterek (Hanja) feldolgozásával.
Tizenhárom órás maraton a vak diákoknak
A vak és súlyosan gyengénlátó diákok 1,7-szer annyi időt kapnak, így egy teljes vizsga akár 21:48-ig tarthat. Ebédszünet nincs, és a braille-kézikönyvek vastagsága miatt a vizsga fizikailag is megterhelő: minden tesztkötet 6-9-szer vastagabb, mint a normál nyomtatott változat.
Han Dong-hyun, a Seoul Hanbit School for the Blind 18 éves diákja így készül:
Nagyon fárasztó, mert a vizsga olyan hosszú. De nincs külön trükk. Csak követem a tanulási tervemet, és próbálom menedzselni az állapotomat. Ez az egyetlen mód.
A koreai nyelvi szakasz különösen nehéz: míg a standard füzet 16 oldalas, a braille-változat kb. 100 oldal. A számítógépes felolvasó szoftver sem segít teljesen, mert a hallott információ nem marad meg újraolvasható formában.
A matematika sem egyszerűbb: a komplex grafikonokat és táblázatokat csak az ujjak segítségével kell értelmezni. Azonban a helyzet javult:
„Régebben majdnem minden számítást fejben kellett elvégezni. 2016 óta azonban használhatjuk a Hansone nevű braille-notetakert. Pont, mint a látó diákok ceruzával írják a számításokat, mi braille-írással vezetjük a lépéseket" – meséli a diák.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
