Angliában a 40 év feletti karrierváltók menthetik meg az oktatást

Angliában egyre súlyosabb a tanárhiány, a kormány pedig szokatlan megoldáshoz nyúl: az idősebb, karrierváltó munkavállalókat próbálja a tanári pályára csábítani. Miközben az ország északi régióiban öt év alatt több mint felére csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.

BBC riportja szerint az Egyesült Királyság északi régióiban az elmúlt öt évben 56 százalékkal csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.

Ashingtonban, egy észak-angliai kisvárosban a Duke’s Secondary School igazgatója, Russ Atkinson arról beszélt: „Nehéz bárkit találni. Gyakran nem is érkezik jelentkező egy-egy meghirdetett állásra.”

A középkorú pályaváltók jelenthetik a megoldást

A Now Teach nevű brit jótékonysági szervezet, amelyet a korábbi Financial Times-újságíró Lucy Kellaway alapított, az idősebb korosztály bevonásával próbál enyhíteni a tanárhiányon.

Kellaway maga is 58 évesen kezdett tanítani, és ma az egyik legismertebb arca a karrierváltó tanárokat támogató mozgalomnak. Szerinte a kormány eddig „túlzottan a friss diplomásokat célozta meg”, miközben az életközepi váltókban hatalmas potenciál rejlik.

A munkával töltött évek egyre hosszabbak, egy karrier már nem elég. Az oktatásnak fel kell ismernie, hogy az érettebb korosztály nem hátrány, hanem erőforrás

– mondta.

A brit kormány statisztikái is ezt támasztják alá: a 40 év felettiek immár a leggyorsabban növekvő csoportot alkotják a tanárképzésben.

A BBC riportja bemutatja Amelia Joicey történetét is, aki korábban múzeumokban és könyvtárakban dolgozott, majd a járvány után úgy döntött, tanár lesz. „A Covid alatt rájöttem, hogy mást akarok csinálni. Féltem, de a családom támogatott. És most úgy érzem, több energiám van, mint valaha” – mondta.

Amelia szerint a tanári munka kimerítő, de inspiráló: „A diákjaim a legjobb emberek, akikkel valaha találkoztam. Minden nap történik valami, soha nem unalmas.”

 

shutterstock

Túlterheltség, kiégés, újrakezdés

A statisztikák szerint a tanárhiány az egész országot érinti, de Észak-Angliában különösen súlyos: több megyében – például Darlingtonban, Hartlepoolban vagy North Tyneside-ban – 7–12 százalékkal csökkent az aktív tanárok száma öt év alatt. Sok pedagógus a növekvő munkaterhelés és a kiégés miatt hagyja el a pályát. A Nemzeti Oktatási Szakszervezet (NEU) szerint minden harmadik tanár fontolgatja a pályaelhagyást.

A BBC több korábbi tanárral is beszélt, akik a mentális terhelés és a munkakörülmények miatt váltottak.

Lucy Fenny 12 évig dolgozott általános iskolai tanítóként, mielőtt saját szépségszalont nyitott.

Imádtam a tanítást, de már nem a gyerekekről szólt, hanem a statisztikákról és rangsorokról

– mondta.

Andrew Hutchinson, aki 15 évig tanított középiskolában, a civil szolgálatba ment át, mert úgy érezte, „minden hét magasnyomású hét”. Amióta váltott „újra embernek érzi magát” – fogalmazott.

Itthon eltűnnek a fiatalok a tanári pályáról

A legfrissebb OECD-jelentés szerint a magyar pedagógusok átlagéletkora 49 év, ami az egyik legmagasabb az OECD-országok között. Litvániában és Portugáliában csak egy évvel idősebb az átlag (51 év), míg Törökországban vagy Marokkóban a tanárok átlagéletkora alig haladja meg a 38–39 évet.

Magyarországon a 30 év alatti tanárok aránya 16 év alatt 7 százalékponttal csökkent, miközben az 50 év felettieké 24 százalékponttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy ma minden második tanár 50 éves vagy annál idősebb – az utánpótlás pedig egyre gyengébb.

A pedagógushiány már most érzékelhető, és a következő években tovább mélyülhet, ha nem sikerül új belépőket vonzani a pályára. Az OECD szerint a probléma nem magyar sajátosság, de hazánkban különösen súlyos a helyzet.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.