A BBC riportja szerint az Egyesült Királyság északi régióiban az elmúlt öt évben 56 százalékkal csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.
Ashingtonban, egy észak-angliai kisvárosban a Duke’s Secondary School igazgatója, Russ Atkinson arról beszélt: „Nehéz bárkit találni. Gyakran nem is érkezik jelentkező egy-egy meghirdetett állásra.”
A középkorú pályaváltók jelenthetik a megoldást
A Now Teach nevű brit jótékonysági szervezet, amelyet a korábbi Financial Times-újságíró Lucy Kellaway alapított, az idősebb korosztály bevonásával próbál enyhíteni a tanárhiányon.
Kellaway maga is 58 évesen kezdett tanítani, és ma az egyik legismertebb arca a karrierváltó tanárokat támogató mozgalomnak. Szerinte a kormány eddig „túlzottan a friss diplomásokat célozta meg”, miközben az életközepi váltókban hatalmas potenciál rejlik.
A munkával töltött évek egyre hosszabbak, egy karrier már nem elég. Az oktatásnak fel kell ismernie, hogy az érettebb korosztály nem hátrány, hanem erőforrás
– mondta.
A brit kormány statisztikái is ezt támasztják alá: a 40 év felettiek immár a leggyorsabban növekvő csoportot alkotják a tanárképzésben.
A BBC riportja bemutatja Amelia Joicey történetét is, aki korábban múzeumokban és könyvtárakban dolgozott, majd a járvány után úgy döntött, tanár lesz. „A Covid alatt rájöttem, hogy mást akarok csinálni. Féltem, de a családom támogatott. És most úgy érzem, több energiám van, mint valaha” – mondta.
Amelia szerint a tanári munka kimerítő, de inspiráló: „A diákjaim a legjobb emberek, akikkel valaha találkoztam. Minden nap történik valami, soha nem unalmas.”
Túlterheltség, kiégés, újrakezdésA statisztikák szerint a tanárhiány az egész országot érinti, de Észak-Angliában különösen súlyos: több megyében – például Darlingtonban, Hartlepoolban vagy North Tyneside-ban – 7–12 százalékkal csökkent az aktív tanárok száma öt év alatt. Sok pedagógus a növekvő munkaterhelés és a kiégés miatt hagyja el a pályát. A Nemzeti Oktatási Szakszervezet (NEU) szerint minden harmadik tanár fontolgatja a pályaelhagyást.
A BBC több korábbi tanárral is beszélt, akik a mentális terhelés és a munkakörülmények miatt váltottak.
Lucy Fenny 12 évig dolgozott általános iskolai tanítóként, mielőtt saját szépségszalont nyitott.
Imádtam a tanítást, de már nem a gyerekekről szólt, hanem a statisztikákról és rangsorokról
– mondta.
Andrew Hutchinson, aki 15 évig tanított középiskolában, a civil szolgálatba ment át, mert úgy érezte, „minden hét magasnyomású hét”. Amióta váltott „újra embernek érzi magát” – fogalmazott.
Itthon eltűnnek a fiatalok a tanári pályáról
A legfrissebb OECD-jelentés szerint
a magyar pedagógusok átlagéletkora 49 év, ami az egyik legmagasabb az OECD-országok között. Litvániában és Portugáliában csak egy évvel idősebb az átlag (51 év), míg Törökországban vagy Marokkóban a tanárok átlagéletkora alig haladja meg a 38–39 évet.
Magyarországon a 30 év alatti tanárok aránya 16 év alatt 7 százalékponttal csökkent, miközben az 50 év felettieké 24 százalékponttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy ma minden második tanár 50 éves vagy annál idősebb – az utánpótlás pedig egyre gyengébb.
A pedagógushiány már most érzékelhető, és a következő években tovább mélyülhet, ha nem sikerül új belépőket vonzani a pályára. Az OECD szerint a probléma nem magyar sajátosság, de hazánkban különösen súlyos a helyzet.
