„Zebegény nem Halloween-falu” – a polgármester megtiltotta a tökfaragó rendezvényt

Zebegényben idén elmarad a családi tökfaragás: a polgármester nem adott engedélyt az eseményre, mert szerinte a halloween „idegen” a falu szellemiségétől, és méltatlan a halottak napjához kötődő hagyományos megemlékezéshez.

Családi tökfaragást hirdettek október 31-én Zebegény főterére. Az eseményt azonban végül nem tarthatják meg, mivel Ferenczy Ernő Ervin, Zebegény polgármestere nem adta meg a közterület-használati engedélyt - írja a 444.

A döntés indoklására a településvezető hosszú bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán, amelyben egyértelművé tette: a Halloween nem illik Zebegény hagyományaihoz:

„Zebegény nem Halloween-falu, és nem is lesz az.”

– fogalmazott.

A polgármester szerint az október végi napoknak a csendes megemlékezésről kell szólniuk:

„Zebegény közössége mindig is csendben, méltósággal, hittel élte meg ezeket a napokat. Temetőbe járunk ezekben a napokban, rendbe tesszük a sírokat, gyertyákat gyújtunk és emlékezünk. Nem akarjuk, és nem is szabad átformálnunk a falut idegen minták szerint. Ez a falu őrzi a hagyományait – és ez így is marad.”

A bejegyzésben Ferenczy Ernő azt is hangsúlyozta, hogy a szervezők nem egyeztettek sem vele, sem a hivatallal, és nem nyújtottak be hivatalos kérelmet az eseményhez. A polgármester szerint emiatt a rendezvény jogilag is szabálytalan lett volna.

Ugyanakkor hozzátette, hogy akkor sem adott volna engedélyt, ha a kérelmet benyújtják, mert elvi okokból ellenzi, hogy Halloween-napján rendezvényt tartsanak a faluban.

A polgármester szerint a halloweenhez kötődő szimbólumok és díszek ellentétesek a halottak napjához kapcsolódó bensőséges hangulattal:

„A Halloween és a „haláltökök” idegenek Zebegény szellemiségétől. A Halloween az angolszász kultúra halálünnepe, amely a halált vidám, játékos és/vagy ijesztő formában jeleníti meg. A halál ijesztő motívumait díszként kezelni, mécsesekkel világító minél rémisztőbb fejeket faragni, miközben Zebegényben az emberek a temetőben, imával és gyertyával emlékeznek – ez nem illik a helyi közösséghez, és mélyen sérti annak érzékenységét.”

A posztban a gyerekek lelki világát is érintette:

„A „haláltökök” látványa, a halál figuráival való játék nemcsak kulturálisan idegen, hanem a gyerekek lelki fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja. Zebegényben a halottak napja a csend, a gyertyaláng és az imádság ideje – nem a „tökös vidámságé vagy az ijesztő fejes díszítéseké”.”

Nem ez az első alkalom, hogy valahol ellenzik a halloween hazai megünneplését: tavaly például a sátánisták ünnepének nevezte a Halloweent egy református óvoda.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.