Váratlanul megemelték a gyermekotthonokban élő gyerekek étkezési és ruházkodási keretét

Pár hete a kormánypárti képviselők még tárgyalni sem voltak hajlandók a gyermekotthonok étkezési támogatásának emeléséről, most a kormány 17 milliárd forintos csomagban jelentette be ugyanazt az intézkedést.

A kormány döntése értelmében 2025. november 1-jétől jelentősen emelkedik a gyermekotthonokban élő gyerekek és fiatal felnőttek étkezésére, ruházkodására és zsebpénzére fordítható támogatás.

A keddi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a 17 milliárd forintos keretből 6,8 milliárdot fordítanak a mindennapi ellátás javítására. Ennek részeként az étkeztetésre szánt legalacsonyabb napi összeg gyerekenként 2700 forintra nő. A kormány indoklása szerint ezzel az óvodai és iskolai étkeztetésre fordított átlagos támogatással együtt a gyermekotthonokban élők étkezésének napi minimuma eléri a 4000 forintot.

Szintén november 1-jétől megemelik az éves ruházkodási keretet, amely fejenként 200 ezer forintra nő. Ezzel párhuzamosan duplájára emelik a fiatalok havi minimális zsebpénzét is. A zsebpénz mértékét továbbra is a 28 500 forintos vetítési alap alapján számítják: eddig 5, 13 vagy 18 százalékot kaptak életkoruk szerint, azaz 1425, 3705 vagy 5130 forintot – mostantól ezek összege megduplázódik.

A határozat szerint a kormány célja, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok életkörülményei és támogatási szintje közelítsen az intézményen kívül élő kortársaikéhoz. A közlönyben azonban nem szerepel, hogy a 17 milliárd forintos keret pontosan honnan származik.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.