Nyáry Krisztián: "A Líra Csoport eddig minden lezárt 'fóliás' perét jogerősen megnyerte, összesen egy maradt függőben"

A Líra Könyv Zrt. minden eddigi fóliázós perét megnyerte a magyar bíróságokon, most azonban az Európai Unió Bírósága előtt vizsgálják, hogy a 2021. évi LXXIX. törvény – a közbeszédben homofób törvényként ismert jogszabály – összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint az ügy nem csupán a pénzbírságról szól, hanem a törvény alkalmazhatóságáról és az uniós jogsértések megállapításáról. Facebook posztjában kiemelte:

Az EUB egy hivatalos főtanácsnoki véleményben korábban már az uniós jog súlyos megsértéseként említette a fóliás jogszabályt”

Hírek a könyvfesztivál mellé: A Líra Csoport eddig minden lezárt "fóliás" perét jogerősen megnyerte, összesen egy maradt...

Posted by Nyáry Krisztián on Thursday, October 2, 2025

Transzmenű hőst bemutató mesekönyv: a Líra javára ítélt a Kúria

A „vesszőhiba” és a fóliázás ügye

A vitatott rendelet szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló könyveket „csak zárt csomagolásban” lehet árusítani. A probléma abból adódott, hogy a szövegben egy vessző elhelyezése miatt a jogszabály félreérthető volt: a kormányhivatal úgy értelmezte, hogy a könyveket minden esetben fóliázni kell, függetlenül attól, hogy elkülönítve árusítják-e őket a többi terméktől, míg a Líra szerint csak abban az esetben lett volna indokolt a büntetés, ha a könyveket elkülönítve helyezik ki.

A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint azonban ez a nyelvi részlet – a „vessző” – nem változtat a rendelet értelmén. Ahogy az ítéletben szerepel: „A vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok.” Más szóval, a bíróság szerint a rendelet egyértelműen előírta a zárt csomagolást, és alternatív értelmezésre nem volt hely.

Az EUB vizsgálja a gyermekvédelminek nevezett törvényt

A Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az EUB-tól, hogy a „fóliázós” rendelet összeegyeztethető-e az uniós joggal. Az EUB főtanácsnoki véleménye szerint:

ha jogsértést állapítanak meg, a bíróság köteles az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály alkalmazását mellőzni.

A vizsgálat ettől függetlenül a gyermekvédelminek nevezett homofóbtörvény egészét is elemzi.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.