Nyáry Krisztián: "A Líra Csoport eddig minden lezárt 'fóliás' perét jogerősen megnyerte, összesen egy maradt függőben"

A Líra Könyv Zrt. minden eddigi fóliázós perét megnyerte a magyar bíróságokon, most azonban az Európai Unió Bírósága előtt vizsgálják, hogy a 2021. évi LXXIX. törvény – a közbeszédben homofób törvényként ismert jogszabály – összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint az ügy nem csupán a pénzbírságról szól, hanem a törvény alkalmazhatóságáról és az uniós jogsértések megállapításáról. Facebook posztjában kiemelte:

Az EUB egy hivatalos főtanácsnoki véleményben korábban már az uniós jog súlyos megsértéseként említette a fóliás jogszabályt”

Hírek a könyvfesztivál mellé: A Líra Csoport eddig minden lezárt "fóliás" perét jogerősen megnyerte, összesen egy maradt...

Posted by Nyáry Krisztián on Thursday, October 2, 2025

Transzmenű hőst bemutató mesekönyv: a Líra javára ítélt a Kúria

A „vesszőhiba” és a fóliázás ügye

A vitatott rendelet szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló könyveket „csak zárt csomagolásban” lehet árusítani. A probléma abból adódott, hogy a szövegben egy vessző elhelyezése miatt a jogszabály félreérthető volt: a kormányhivatal úgy értelmezte, hogy a könyveket minden esetben fóliázni kell, függetlenül attól, hogy elkülönítve árusítják-e őket a többi terméktől, míg a Líra szerint csak abban az esetben lett volna indokolt a büntetés, ha a könyveket elkülönítve helyezik ki.

A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint azonban ez a nyelvi részlet – a „vessző” – nem változtat a rendelet értelmén. Ahogy az ítéletben szerepel: „A vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok.” Más szóval, a bíróság szerint a rendelet egyértelműen előírta a zárt csomagolást, és alternatív értelmezésre nem volt hely.

Az EUB vizsgálja a gyermekvédelminek nevezett törvényt

A Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az EUB-tól, hogy a „fóliázós” rendelet összeegyeztethető-e az uniós joggal. Az EUB főtanácsnoki véleménye szerint:

ha jogsértést állapítanak meg, a bíróság köteles az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály alkalmazását mellőzni.

A vizsgálat ettől függetlenül a gyermekvédelminek nevezett homofóbtörvény egészét is elemzi.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.