Svájcban 3, Magyarországon 27 napot kell dolgozni egy új iPhone-ért

Vannak olyan országok, ahol még ennél is többet.

  • Székács Linda

Szeptember 19-én debütált az Appple okostelefonjainak új szériája, az iPhone17, aminek legdrágább modellje, a 256 GB-s iPhone 17 Pro 549 990 forintos kezdőáron érhető el a magyarországi üzletekben.

Ennek apropóján a World of Statistics az X-en tett közzé egy gyűjtést arról; hány napot kell a világ különböző országaiban dolgoznunk, ha szeretnénk megvásárolni a készüléket.

A lista elejére mindössze 3 nappal Luxemburg és Svájc került, amit 4 nappal az Amerikai Egyesült Államok, Belgium és Dánia, Hollandia és Norvégia követ, de az

  • Ausztráliában,
  • Ausztriában,
  • Finnországban,
  • Olaszországban,
  • Németországban
  • és Kanadában

élőknek is elég mindössze 5 munkanapnyi fizetést félretenni, ha az új, csúcskategóriás telefonra vágynak.

 

Magyarországon ellenben 27 napnyi teljes fizetést kellene - elvileg - félretenni a készülék megvásárlásához. Ennek kiszámításához feltehetően nem a minimálbért, vagy egy átlagos irodai, bolti vagy egyéb dolgozó napi bérét használták, hanem az átlagbért, ami a KSH szerint augusztusban bruttó 704 400 forint volt. Így kijön a 27 napos matek, egyébént pedig akár 2-3 hónapig is gyűjtögethet egy magyar ember a telefonra.

Közel sem nekünk kell a legtöbbet dolgozni azonban, ha luxustermékre vágyunk. A lista legvégén szereplő Indiában 160 nap alatt keresnek meg 550 ezer forintot.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.