Svájcban 3, Magyarországon 27 napot kell dolgozni egy új iPhone-ért

Vannak olyan országok, ahol még ennél is többet.

  • Székács Linda

Szeptember 19-én debütált az Appple okostelefonjainak új szériája, az iPhone17, aminek legdrágább modellje, a 256 GB-s iPhone 17 Pro 549 990 forintos kezdőáron érhető el a magyarországi üzletekben.

Ennek apropóján a World of Statistics az X-en tett közzé egy gyűjtést arról; hány napot kell a világ különböző országaiban dolgoznunk, ha szeretnénk megvásárolni a készüléket.

A lista elejére mindössze 3 nappal Luxemburg és Svájc került, amit 4 nappal az Amerikai Egyesült Államok, Belgium és Dánia, Hollandia és Norvégia követ, de az

  • Ausztráliában,
  • Ausztriában,
  • Finnországban,
  • Olaszországban,
  • Németországban
  • és Kanadában

élőknek is elég mindössze 5 munkanapnyi fizetést félretenni, ha az új, csúcskategóriás telefonra vágynak.

 

Magyarországon ellenben 27 napnyi teljes fizetést kellene - elvileg - félretenni a készülék megvásárlásához. Ennek kiszámításához feltehetően nem a minimálbért, vagy egy átlagos irodai, bolti vagy egyéb dolgozó napi bérét használták, hanem az átlagbért, ami a KSH szerint augusztusban bruttó 704 400 forint volt. Így kijön a 27 napos matek, egyébént pedig akár 2-3 hónapig is gyűjtögethet egy magyar ember a telefonra.

Közel sem nekünk kell a legtöbbet dolgozni azonban, ha luxustermékre vágyunk. A lista legvégén szereplő Indiában 160 nap alatt keresnek meg 550 ezer forintot.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna