Svájcban 3, Magyarországon 27 napot kell dolgozni egy új iPhone-ért

Vannak olyan országok, ahol még ennél is többet.

  • Székács Linda

Szeptember 19-én debütált az Appple okostelefonjainak új szériája, az iPhone17, aminek legdrágább modellje, a 256 GB-s iPhone 17 Pro 549 990 forintos kezdőáron érhető el a magyarországi üzletekben.

Ennek apropóján a World of Statistics az X-en tett közzé egy gyűjtést arról; hány napot kell a világ különböző országaiban dolgoznunk, ha szeretnénk megvásárolni a készüléket.

A lista elejére mindössze 3 nappal Luxemburg és Svájc került, amit 4 nappal az Amerikai Egyesült Államok, Belgium és Dánia, Hollandia és Norvégia követ, de az

  • Ausztráliában,
  • Ausztriában,
  • Finnországban,
  • Olaszországban,
  • Németországban
  • és Kanadában

élőknek is elég mindössze 5 munkanapnyi fizetést félretenni, ha az új, csúcskategóriás telefonra vágynak.

 

Magyarországon ellenben 27 napnyi teljes fizetést kellene - elvileg - félretenni a készülék megvásárlásához. Ennek kiszámításához feltehetően nem a minimálbért, vagy egy átlagos irodai, bolti vagy egyéb dolgozó napi bérét használták, hanem az átlagbért, ami a KSH szerint augusztusban bruttó 704 400 forint volt. Így kijön a 27 napos matek, egyébént pedig akár 2-3 hónapig is gyűjtögethet egy magyar ember a telefonra.

Közel sem nekünk kell a legtöbbet dolgozni azonban, ha luxustermékre vágyunk. A lista legvégén szereplő Indiában 160 nap alatt keresnek meg 550 ezer forintot.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.