Svájcban 3, Magyarországon 27 napot kell dolgozni egy új iPhone-ért

Vannak olyan országok, ahol még ennél is többet.

  • Székács Linda

Szeptember 19-én debütált az Appple okostelefonjainak új szériája, az iPhone17, aminek legdrágább modellje, a 256 GB-s iPhone 17 Pro 549 990 forintos kezdőáron érhető el a magyarországi üzletekben.

Ennek apropóján a World of Statistics az X-en tett közzé egy gyűjtést arról; hány napot kell a világ különböző országaiban dolgoznunk, ha szeretnénk megvásárolni a készüléket.

A lista elejére mindössze 3 nappal Luxemburg és Svájc került, amit 4 nappal az Amerikai Egyesült Államok, Belgium és Dánia, Hollandia és Norvégia követ, de az

  • Ausztráliában,
  • Ausztriában,
  • Finnországban,
  • Olaszországban,
  • Németországban
  • és Kanadában

élőknek is elég mindössze 5 munkanapnyi fizetést félretenni, ha az új, csúcskategóriás telefonra vágynak.

 

Magyarországon ellenben 27 napnyi teljes fizetést kellene - elvileg - félretenni a készülék megvásárlásához. Ennek kiszámításához feltehetően nem a minimálbért, vagy egy átlagos irodai, bolti vagy egyéb dolgozó napi bérét használták, hanem az átlagbért, ami a

KSH

szerint augusztusban bruttó 704 400 forint volt. Így kijön a 27 napos matek, egyébént pedig akár 2-3 hónapig is gyűjtögethet egy magyar ember a telefonra.

Közel sem nekünk kell a legtöbbet dolgozni azonban, ha luxustermékre vágyunk. A lista legvégén szereplő Indiában 160 nap alatt keresnek meg 550 ezer forintot.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.