Mutatjuk a top 10-es egyetemi listát.
Nyilvánosságra hozták a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) 2024-2025 összesített intézményi pontversenyének eredményeit. A rangsort elsősorban a MEFOB-versenyeken elért helyezések határozzák meg, de beleszámítanak a nemzetközi sporteseményeken, köztük az Universiadén és az olimpián szerzett pontok is.
Megérte veszni hagyni az Erasmust? - személyes tapasztalatok a Pannónia Ösztöndíjprogramról
Nem okozott meglepetést, hogy a lista élén a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem végzett. A második helyre a Pécsi Tudományegyetem került, míg a harmadik helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte meg. Ez a három intézmény átlépte az 1000 pontos határt, de a többi egyetem is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott a tanév során.
A top 10-es mezőny a következőképpen alakult:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
