Ezek a magyar egyetemek a legjobbak a sportban

Mutatjuk a top 10-es egyetemi listát.

Nyilvánosságra hozták a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) 2024-2025 összesített intézményi pontversenyének eredményeit. A rangsort elsősorban a MEFOB-versenyeken elért helyezések határozzák meg, de beleszámítanak a nemzetközi sporteseményeken, köztük az Universiadén és az olimpián szerzett pontok is.

Megérte veszni hagyni az Erasmust? - személyes tapasztalatok a Pannónia Ösztöndíjprogramról

Nem okozott meglepetést, hogy a lista élén a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem végzett. A második helyre a Pécsi Tudományegyetem került, míg a harmadik helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte meg. Ez a három intézmény átlépte az 1000 pontos határt, de a többi egyetem is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott a tanév során.

A top 10-es mezőny a következőképpen alakult:

  1. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem: 1605 pont
  2. Pécsi Tudományegyetem: 1504.5 pont
  3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 1214 pont
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem: 987 pont
  5. Széchenyi István Egyetem: 934,5 pont
  6. Semmelweis Egyetem: 821,5 pont
  7. Szegedi Tudományegyetem: 755,5 pont
  8. Debreceni Egyetem: 742,5 pont
  9. Óbudai Egyetem: 660 pont
  10. Budapesti Corvinus Egyetem: 642 pont
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.