A BME és a Magyar Közút közös fejlesztésében létrejött budaörsi okos-autópálya egyedülálló szenzor- és adatfeldolgozó rendszerével a nemzetközi élvonalba emeli Magyarországot. A projekt a digitális ikrek és a valós idejű adatelemzés révén a közlekedésbiztonság és az autonóm járművek integrációjának új lehetőségeit nyitja meg.
Mi az a digitális iker?
Minden autóról mindent tudunk” – foglalta össze Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője az okos-autópálya képességeit.
Az M1-M7 autópálya budaörsi 800 méteres szakaszán 39 különböző szenzor követi a járművek mozgását, az így keletkező adatokat pedig egy szuperszámítógép dolgozza fel valós időben, létrehozva a szakasz digitális ikerét.
ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többet láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel."
Az útépítés már nemcsak aszfaltozást jelent
Charaf Hassan, a BME rektora hangsúlyozta, hogy a projekt bizonyítja a hazai ipar és felsőoktatás szoros együttműködését.
Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz” – mondta a rektor.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Nagy Bálint, az okos-autópályát a fenntartást és üzemeltetést könnyítő innovációnak nevezte:
Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést.”
Bár Kína már több ezer kilométeren alkalmaz okosautópályákat, Szalay Zsolt szerint a budaörsi szakasz három szempontból is egyedülálló:
Szilvai József Attila, a Magyar Közút vezérigazgatója kiemelte a közlekedésbiztonsági előnyöket:
Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.” A projekt a halálos balesetek számának csökkentését célzó „vision zero” program egyik fontos lépcsőfoka lehet.
A budaörsi okos-autópálya lehetőséget nyújt arra is, hogy a vezetéstámogató rendszerekkel nem rendelkező autók is „felokosíthatók” legyenek, így javítva a közlekedésbiztonságot. Szalay Zsolt szerint a rendszer a kooperatív forgalomirányítás, az autonóm járműirányítás és a precíziós helymeghatározás kutatási eredményeinek integrációja, amely 20-25 kutató többéves munkáját összegzi.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
