Újraindult a forgalom a Keletiben, de hétfőn még lehetnek fennakadások

Reméljük senki sem késik emiatt az iskolából.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, iskolakezdés előtt egy héttel lezárták a Keleti pályaudvart egy hónapra.

Mikor lesz az őszi szünet a közoktatásban és szakképzésben?

A tervek szerint a négyhetes munkálatokat követően szeptember 21-én, vasárnap reggel nyitott volna újra a pályaudvar, ám a visszaállás nem zajlott zökkenőmentesen. Technikai okok miatt csak néhány órás késéssel, délután nyitott meg a Keleti, és a vonatok is fokozatosan tértek vissza az állomásra.

A hétfő reggel iskolába induló diákok és utasok közül ezért sokaknak még mindig kerülőútvonalat kellett választaniuk. A MÁV szeptember 22-én kora reggel közölte:

„A Keleti pályaudvar egy részén továbbra is tart a hibaelhárítás, ezért hétfőn is még néhány onnan induló és oda érkező belföldi és nemzetközi járat közlekedésében változásra kell számítani.”

A legfrissebb információk a járatok menetrendjéről és az érintett vonalakról a MÁV hivatalos oldalán érhetők el.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.