Bayer Zsolt sógornője is esélyes a Szegedi Fogorvosi Kar dékáni posztjára

A korábbi, informálisan elvárt öt év vezetői tapasztalat helyett már két év is elegendő a dékáni pozíció betöltéséhez. Sokan Varga-Matusovits Danicát tartják a legesélyesebbnek.

2026 júliusától új dékán vezetheti a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karát, mivel a jelenlegi vezető, Dr. Baráth Zoltán mandátuma lejár, és szabályzat szerint nem választható újra. Az egyetem szeptember elején írta ki a pályázatot, amelynek újdonsága, hogy a korábbi, informálisan elvárt öt év helyett már két év vezetői tapasztalat is elég a poszt elnyeréséhez, szúrta ki az Átlátszó.

Ez a változás jelentősen bővíti a lehetséges pályázók körét

Az Átlátszó egyetemi forrásai szerint többen is indulhatnak, köztük Stájer Anette, a Fogpótlástani Tanszék docense, aki már megerősítette indulási szándékát, valamint Dr. Pósa Anikó dékánhelyettes és Dr. Fráter Márk, a Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék habilitált docense.

A legtöbben azonban Varga-Matusovits Danicát, a Fogászati és Szájsebészeti Klinika vezetőjét tartják a legesélyesebbnek. Ő 2024-ben habilitált, több tanszéken is oktatott, és jelenleg a Szájsebészeti Tanszéket is irányítja. Érdekesség, hogy testvére, Bayerné Dr. Matusovits Andrea az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, egyben a kormánypárti publicista Bayer Zsolt felesége.

A pályázatok beadási határideje szeptember 30., a döntés december közepére várható. Az új dékán 2026. július 1-jén léphet hivatalba.

A dékáni váltást feszült légkör előzi meg: a jelenlegi vezető szakvizsgájának abszolutóriumát az egyetem visszavonta, a dokumentum hitelessége miatt nyomozás is indult közokirat-hamisítás gyanújával. Ennek ellenére előrehozott választásról nincs szó, a kar irányítását Dr. Baráth tölti ki mandátuma végéig.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.