Bayer Zsolt sógornője is esélyes a Szegedi Fogorvosi Kar dékáni posztjára

A korábbi, informálisan elvárt öt év vezetői tapasztalat helyett már két év is elegendő a dékáni pozíció betöltéséhez. Sokan Varga-Matusovits Danicát tartják a legesélyesebbnek.

2026 júliusától új dékán vezetheti a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karát, mivel a jelenlegi vezető, Dr. Baráth Zoltán mandátuma lejár, és szabályzat szerint nem választható újra. Az egyetem szeptember elején írta ki a pályázatot, amelynek újdonsága, hogy a korábbi, informálisan elvárt öt év helyett már két év vezetői tapasztalat is elég a poszt elnyeréséhez, szúrta ki az Átlátszó.

Ez a változás jelentősen bővíti a lehetséges pályázók körét

Az Átlátszó egyetemi forrásai szerint többen is indulhatnak, köztük Stájer Anette, a Fogpótlástani Tanszék docense, aki már megerősítette indulási szándékát, valamint Dr. Pósa Anikó dékánhelyettes és Dr. Fráter Márk, a Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék habilitált docense.

A legtöbben azonban Varga-Matusovits Danicát, a Fogászati és Szájsebészeti Klinika vezetőjét tartják a legesélyesebbnek. Ő 2024-ben habilitált, több tanszéken is oktatott, és jelenleg a Szájsebészeti Tanszéket is irányítja. Érdekesség, hogy testvére, Bayerné Dr. Matusovits Andrea az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, egyben a kormánypárti publicista Bayer Zsolt felesége.

A pályázatok beadási határideje szeptember 30., a döntés december közepére várható. Az új dékán 2026. július 1-jén léphet hivatalba.

A dékáni váltást feszült légkör előzi meg: a jelenlegi vezető szakvizsgájának abszolutóriumát az egyetem visszavonta, a dokumentum hitelessége miatt nyomozás is indult közokirat-hamisítás gyanújával. Ennek ellenére előrehozott választásról nincs szó, a kar irányítását Dr. Baráth tölti ki mandátuma végéig.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.