A Bristoli Egyetem kutatói érdekes összefüggésre jutottak azzal kapcsolatban, hogy mitől lehet magasabb az IQ.
Dobson Szabolcs szakgyógyszerész csoportjában hívta fel a figyelmet arra, hogy egy brit tanulmány szerint azok a csecsemőknek, akiket még 6 hónapos korukban szoptatott az anyukájuk, társaikhoz képest magasabb az IQ-juk és jobban olvasnak.
A Nutrients szakfolyóiratban megjelent cikkükben a Bristoli Egyetem kutatói a hat hónapos korban még tartó szoptatás és a késő serdülőkorig követett neurokognitív eredmények széles skálája közötti összefüggéseket vizsgálták. Eredményeik arra utalnak, hogy a demográfiai és társadalmi hatások ellenére több, mint 40 mutató, köztük a jobb tanulmányi készségek, a magasabb intelligencia hányados (IQ) és a jobb beszédkészség összefüggésben állhat a szoptatással.
- írta Dobson a bejegyzésében, majd kitért arra is, hogy a korai fejlődéstesztek kevés tartós különbséget mutattak; a 30 és 42 hónapos korban mért finommotoros készségek voltak az egyetlen olyan óvodáskori tulajdonságok, amelyek szorosan összefüggésben álltak a szoptatással.
A 6 hónapig szoptatott gyerekek 8 és 15 éves korban viszont magasabb pontszámot értek el verbális, teljesítménybeli és teljes IQ-ban, átlagosan körülbelül 4,1-5,1 IQ-ponttal. Ezen kívül az olvasási készség is erős összefüggést mutatott a szoptatással, míg a helyesírási összefüggések gyengébbek voltak. A nyelvi eredmények vegyesek voltak, de a társalgási készségekben jelentős előnyt figyeltek meg 9 éves korban azoknál a diákoknál, akiket babaként 6 hónaposan is anyatejjel táplálta.
Érdekes, hogy a szoptatott gyerekek jobban teljesítettek matematikából, de a természettudományok terén már nem volt szignifikáns a különbség.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
