A Bristoli Egyetem kutatói érdekes összefüggésre jutottak azzal kapcsolatban, hogy mitől lehet magasabb az IQ.
Dobson Szabolcs szakgyógyszerész csoportjában hívta fel a figyelmet arra, hogy egy brit tanulmány szerint azok a csecsemőknek, akiket még 6 hónapos korukban szoptatott az anyukájuk, társaikhoz képest magasabb az IQ-juk és jobban olvasnak.
A Nutrients szakfolyóiratban megjelent cikkükben a Bristoli Egyetem kutatói a hat hónapos korban még tartó szoptatás és a késő serdülőkorig követett neurokognitív eredmények széles skálája közötti összefüggéseket vizsgálták. Eredményeik arra utalnak, hogy a demográfiai és társadalmi hatások ellenére több, mint 40 mutató, köztük a jobb tanulmányi készségek, a magasabb intelligencia hányados (IQ) és a jobb beszédkészség összefüggésben állhat a szoptatással.
- írta Dobson a bejegyzésében, majd kitért arra is, hogy a korai fejlődéstesztek kevés tartós különbséget mutattak; a 30 és 42 hónapos korban mért finommotoros készségek voltak az egyetlen olyan óvodáskori tulajdonságok, amelyek szorosan összefüggésben álltak a szoptatással.
A 6 hónapig szoptatott gyerekek 8 és 15 éves korban viszont magasabb pontszámot értek el verbális, teljesítménybeli és teljes IQ-ban, átlagosan körülbelül 4,1-5,1 IQ-ponttal. Ezen kívül az olvasási készség is erős összefüggést mutatott a szoptatással, míg a helyesírási összefüggések gyengébbek voltak. A nyelvi eredmények vegyesek voltak, de a társalgási készségekben jelentős előnyt figyeltek meg 9 éves korban azoknál a diákoknál, akiket babaként 6 hónaposan is anyatejjel táplálta.
Érdekes, hogy a szoptatott gyerekek jobban teljesítettek matematikából, de a természettudományok terén már nem volt szignifikáns a különbség.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
