A legmagasabb IQ-val rendelkező diákoknak indul oktatási program

Az emberiség felső 2 százalékára jellemző intelligenciahányadossal lehet csak bejutni a tehetséggondozó programra.

Budapesten, Veszprémben és Szegeden is elindul a Mensa HungarIQa Egyesület új kezdeményezése, a Mensa Suli+, amely kifejezetten a legintelligensebb gyerekeknek szól – írja a Délmagyar.

A most induló, két éven át tartó tehetséggondozó program célja, hogy olyan foglalkozásokat kínáljon, amelyek a magas intelligenciájú diákok képességeihez és igényeihez igazodnak, segítve ezzel tudásuk kibontakoztatását.

Civil mozgalomból közösségi akció: így készített appot a faöntözéshez egy BME-s alumni

Mi a Mensa?
A Mensa egy nemzetközi egyesület, amelyet 1946-ban alapítottak Angliában, melynek közel 140 ezer tagja van a vilában. Céljuk, hogy összefogják a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Magyarországon is működik szervezete: a Mensa HungarIQa.

A bekerüléshez hivatalos, életkornak megfelelő IQ-tesztet kell teljesíteni, amelyet a Mensa HungarIQa felügyelő pszichológusa, Kovács Kristóf által kidolgozott felvételi eljárás keretében végeznek el. A felvételit szeptember 17-én tartják a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájában.

2,5 millió forintot kaphatnak a legjobb tanárok

Fontos megjegyezni, hogy a program térítéses, ahova azok a gyerekek kerülhetnek be, akik a teszten a legjobb eredményeket érik el – vagyis akik az emberiség felső 2 százalékára jellemző IQ-val rendelkeznek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.