Hányszor láttunk már napraforgóföldet úgy, hogy a virágok éppen ellenkező irányba álltak, mint vártuk? Szép volt úgy is, de talán még jobb kép született volna, ha felénk néznek. Vajon mitől függ az, hogy merre fordulnak a virágok?
Bár sokan azt gondolták, hogy a titok a beporzó rovarok vonzásában vagy a szélirányban rejlik, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói kísérletekkel és számításokkal is megvizsgálták a jelenséget, és meglepő eredményre jutottak.
A régi elképzelések
Korábban két fő magyarázat élt a köztudatban. Az egyik szerint a napraforgók azért fordulnak kelet felé, hogy így vonzzák a legtöbb beporzó rovart. A másik szerint a domináns szél „forgatja” a virágokat, mint egy szélkakas. Bár mindkét elmélet logikusnak tűnt, eddig nem állt rendelkezésre kísérleti bizonyíték a megerősítésükre.
Mit találtak az ELTE kutatói?
Az ELTE kutatócsoport öt éven keresztül vizsgálta a napraforgók titokzatos viselkedését. Többek között drónfelvételekkel, terepkísérletekkel és számítógépes szimulációkkal elemezték, hogyan tájolódnak a virágok Magyarországon és más kontinenseken.
Az új, frappáns magyarázat
A kutatók környezet-biofizikai számításai szerint a napraforgók azért fordulnak kelet felé, mert így nyelik el a legtöbb fényenergiát. Magyarországon és más hasonló klímájú területeken a délutánok gyakran felhősebbek, ezért a reggeli napsütés kulcsfontosságú a virágok számára.
Terepkísérleteinkben azt találtuk, hogy a keletre néző napraforgóvirágok szignifikánsan nagyobb fejet, valamint több és nagyobb tömegű magot fejlesztenek, mint az északra, délre, nyugatra vagy az égbolt zenitjére nézők.” – olvashatjuk a kutatásban.
Miért különleges ez a kutatás?
Bár a napraforgók keleti irányulásával kapcsolatos ötlet – miszerint a virágok így maximalizálják a fényenergia-felvételüket – korábban már felmerült nemzetközi és hazai kutatásokban, az ELTE kutatói most először terepkísérletekkel és környezet-biofizikai számításokkal is bizonyították, hogy a jelenség valóban a fényhasznosítás optimalizálásának köszönhető, miközben a beporzók vagy a szél hatása elhanyagolható.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
