Nem Ajsa Luna volt az első: neves íróink már a 19. században kiparodizáltak nemzeti költeményeket

Tudtátok, hogy Arany és Jókai is átírták a Szózatot? Mégsem jelentették fel a két írót.

Nagy visszhangot váltott ki az augusztus 20-i ünnepség egyik könnyűzenei programja, amikor Ajsa Luna koncertjén cigarettával a kezében, ülve adta elő a Himnuszt. A produkció sokak szerint tiszteletlen és hamis volt, az énekesnőt pedig politikai oldaltól függetlenül heves kritikák érték.

Sorozat készül Pogány Indulóról

Az előadó később reagált a támadásokra, hangsúlyozva: csupán hazaszeretet vezette, semmiféle rossz szándéka nem volt, mindössze így akarta köszönteni Magyarországot születésnapján. Az ügy azonban odáig fajult, hogy a Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd feljelentést tett, a Büntető Törvénykönyvre hivatkozva, amely a nemzeti jelképek „sértő használatát” akár egy év szabadságvesztéssel is büntetheti.

A történtekre reagálva Nyáry Krisztián író érdekes történelmi párhuzamokat idézett fel. Mint posztjában rámutatott, a 19. században több alkalommal is előfordult, hogy a Himnuszt vagy a Szózatot átdolgozták, sőt parodisztikus formában közölték – anélkül, hogy emiatt közfelháborodás tört volna ki.

Arany János például így írta át Vörösmarty művét:

„Hasadnak rendületlenűl

Hasadnak rendületlenűl

Légy híve, oh magyar!

Bölcsődtül kezdve sírodig

Ezt ápold, ezt takard.

A nagy világon ekivűl

Nincs más, amit mivelj:

Áldjon vagy verjen sors keze,

Itt enned, innod kell.”

Jókai Mór sem maradt ki a gúnyos átiratok sorából, ő a következőt alkotta meg:

„A Szózat lefordítva gyászmagyarra

Jobb pártnak rendületlenül

Légy hive gyászmagyar!

Bölcsed itt, majdan zsirod is,

S a «fátyol», mely takar!”

„Szózat-átiratukkal mindketten a korrupt és képmutató magyar politikai közéletet állították pellengérre” – emlékeztetett Nyáry Krisztián.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.