Nem Ajsa Luna volt az első: neves íróink már a 19. században kiparodizáltak nemzeti költeményeket

Tudtátok, hogy Arany és Jókai is átírták a Szózatot? Mégsem jelentették fel a két írót.

Nagy visszhangot váltott ki az augusztus 20-i ünnepség egyik könnyűzenei programja, amikor Ajsa Luna koncertjén cigarettával a kezében, ülve adta elő a Himnuszt. A produkció sokak szerint tiszteletlen és hamis volt, az énekesnőt pedig politikai oldaltól függetlenül heves kritikák érték.

Sorozat készül Pogány Indulóról

Az előadó később reagált a támadásokra, hangsúlyozva: csupán hazaszeretet vezette, semmiféle rossz szándéka nem volt, mindössze így akarta köszönteni Magyarországot születésnapján. Az ügy azonban odáig fajult, hogy a Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd feljelentést tett, a Büntető Törvénykönyvre hivatkozva, amely a nemzeti jelképek „sértő használatát” akár egy év szabadságvesztéssel is büntetheti.

A történtekre reagálva Nyáry Krisztián író érdekes történelmi párhuzamokat idézett fel. Mint posztjában rámutatott, a 19. században több alkalommal is előfordult, hogy a Himnuszt vagy a Szózatot átdolgozták, sőt parodisztikus formában közölték – anélkül, hogy emiatt közfelháborodás tört volna ki.

Arany János például így írta át Vörösmarty művét:

„Hasadnak rendületlenűl

Hasadnak rendületlenűl

Légy híve, oh magyar!

Bölcsődtül kezdve sírodig

Ezt ápold, ezt takard.

A nagy világon ekivűl

Nincs más, amit mivelj:

Áldjon vagy verjen sors keze,

Itt enned, innod kell.”

Jókai Mór sem maradt ki a gúnyos átiratok sorából, ő a következőt alkotta meg:

„A Szózat lefordítva gyászmagyarra

Jobb pártnak rendületlenül

Légy hive gyászmagyar!

Bölcsed itt, majdan zsirod is,

S a «fátyol», mely takar!”

„Szózat-átiratukkal mindketten a korrupt és képmutató magyar politikai közéletet állították pellengérre” – emlékeztetett Nyáry Krisztián.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.