Nem Ajsa Luna volt az első: neves íróink már a 19. században kiparodizáltak nemzeti költeményeket

Tudtátok, hogy Arany és Jókai is átírták a Szózatot? Mégsem jelentették fel a két írót.

Nagy visszhangot váltott ki az augusztus 20-i ünnepség egyik könnyűzenei programja, amikor Ajsa Luna koncertjén cigarettával a kezében, ülve adta elő a Himnuszt. A produkció sokak szerint tiszteletlen és hamis volt, az énekesnőt pedig politikai oldaltól függetlenül heves kritikák érték.

Sorozat készül Pogány Indulóról

Az előadó később reagált a támadásokra, hangsúlyozva: csupán hazaszeretet vezette, semmiféle rossz szándéka nem volt, mindössze így akarta köszönteni Magyarországot születésnapján. Az ügy azonban odáig fajult, hogy a Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd feljelentést tett, a Büntető Törvénykönyvre hivatkozva, amely a nemzeti jelképek „sértő használatát” akár egy év szabadságvesztéssel is büntetheti.

A történtekre reagálva Nyáry Krisztián író érdekes történelmi párhuzamokat idézett fel. Mint posztjában rámutatott, a 19. században több alkalommal is előfordult, hogy a Himnuszt vagy a Szózatot átdolgozták, sőt parodisztikus formában közölték – anélkül, hogy emiatt közfelháborodás tört volna ki.

Arany János például így írta át Vörösmarty művét:

„Hasadnak rendületlenűl

Hasadnak rendületlenűl

Légy híve, oh magyar!

Bölcsődtül kezdve sírodig

Ezt ápold, ezt takard.

A nagy világon ekivűl

Nincs más, amit mivelj:

Áldjon vagy verjen sors keze,

Itt enned, innod kell.”

Jókai Mór sem maradt ki a gúnyos átiratok sorából, ő a következőt alkotta meg:

„A Szózat lefordítva gyászmagyarra

Jobb pártnak rendületlenül

Légy hive gyászmagyar!

Bölcsed itt, majdan zsirod is,

S a «fátyol», mely takar!”

„Szózat-átiratukkal mindketten a korrupt és képmutató magyar politikai közéletet állították pellengérre” – emlékeztetett Nyáry Krisztián.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.