A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Tudtátok, hogy Arany és Jókai is átírták a Szózatot? Mégsem jelentették fel a két írót.
Nagy visszhangot váltott ki az augusztus 20-i ünnepség egyik könnyűzenei programja, amikor Ajsa Luna koncertjén cigarettával a kezében, ülve adta elő a Himnuszt. A produkció sokak szerint tiszteletlen és hamis volt, az énekesnőt pedig politikai oldaltól függetlenül heves kritikák érték.
Sorozat készül Pogány Indulóról
Az előadó később reagált a támadásokra, hangsúlyozva: csupán hazaszeretet vezette, semmiféle rossz szándéka nem volt, mindössze így akarta köszönteni Magyarországot születésnapján. Az ügy azonban odáig fajult, hogy a Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd feljelentést tett, a Büntető Törvénykönyvre hivatkozva, amely a nemzeti jelképek „sértő használatát” akár egy év szabadságvesztéssel is büntetheti.
A történtekre reagálva Nyáry Krisztián író érdekes történelmi párhuzamokat idézett fel. Mint posztjában rámutatott, a 19. században több alkalommal is előfordult, hogy a Himnuszt vagy a Szózatot átdolgozták, sőt parodisztikus formában közölték – anélkül, hogy emiatt közfelháborodás tört volna ki.
Arany János például így írta át Vörösmarty művét:
„Hasadnak rendületlenűl
Hasadnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar!Bölcsődtül kezdve sírodigEzt ápold, ezt takard.A nagy világon ekivűlNincs más, amit mivelj:Áldjon vagy verjen sors keze,Itt enned, innod kell.”
Jókai Mór sem maradt ki a gúnyos átiratok sorából, ő a következőt alkotta meg:
„A Szózat lefordítva gyászmagyarra
Jobb pártnak rendületlenül
Légy hive gyászmagyar!Bölcsed itt, majdan zsirod is,S a «fátyol», mely takar!”
„Szózat-átiratukkal mindketten a korrupt és képmutató magyar politikai közéletet állították pellengérre” – emlékeztetett Nyáry Krisztián.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.