Első száma pedig a szabadságról és a nyugati jólétről szól.
Rodler Lili
Novák Katalin kisebbik fiát, Tamást, beszippantotta a művészvilág. A 18 éves fiú első száma a Babakék, már megtalálható a legtöbb közösségi oldalon, az előadó pedig nemrég be is jelentette, hogy hamarosan a Spotify-on is hallgatható lesz – írta a Blikk.
A teljes verziót egy felhasználó már fel is rakta a YouTube-ra, ebből kiderül, hogy Suhantz a szabadságról és a nyugati jólétről énekel és rappel. A „körutazás” során megidézi Brighton Beach-et, Brüsszelt és Lisszabont is. De az egész dalon keresztül önmagát kutatja.
A dalban többek között ilyen sorokat hallhatunk:
„Anya, jó minden, csak maradok kint még egy kicsit, mert valahogy jó itt. Beleszólna a telefonba, hogy »Gyere gyorsan, gyere haza gyorsan«! Már öt éve kellett volna eljönnöd onnan, de te ott vagy még mindig – és ez már fix, nem biznisz, de benned nem lehet bízni.”
Nem sokkal később pedig már erről énekel:
„Brüsszelben ébredek fel egyedül, mert ugyanoda visz az út, ahova a haverom is kirepül. Ki vagyok én, hogy azt mondjam, hiba volt? Kirakom az iratokat, fel a polcra, de te látod a fiadon, hogy mi a gondja. Kicsit primadonna, kicsit italozna velem, a Dazsók partján. Lisszabonba belevisz a rosszba, belevisz a bokszba. Csak a pénzt keresi, mindig kiszagolja.”
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
