Ma is tanultam valamit: öt pontos szabályrendszer szerint nevezi el az IKEA a termékeit

Még arra is vonatkozik szabály, hogy hány betűből kell állnia a bútorok neveinek.

  • Rodler Lili

Biztos veletek is megesett már az, hogy barangoltatok az IKEA-ban és elmerengtetek a tárgyak nevein, amik számunkra kiejthetetlenek, sőt, egyesek kifejezetten viccesek is. Egyik kedvencem közülük a Blåhaj, ami igazából nem árul zsákbamacskát hiszen konkrétan az aranyos kék cápa plüss svéd neve, de jól esik kimondani. Viszont nemrég bizonyosodott be számomra, hogy a bútorok neveit nem egy random névgenerátorral rakják össze, hanem pontos szabályokat kell kövessenek az elnevezéskor.

Erről az IKEA-múzeum hivatalos Instagram oldala tett közzé egy posztot, amiben összefoglalták a termékelnevezés 5 aranyszabályát.

Egyébként maga Ingvar Kamprad, a népszerű bútoráruház alapítója volt az, aki elkezdett neveket adni a termékeiknek. Főleg azért, mert nehezére esett megjegyezni a gyári-számaikat, de mindemellett hitt abban is, hogy ha egy terméknek nevet adunk, akkor annak saját identitása is lesz, ami által növekszik az érzelmi értéke is.

Íme az IKEA termékek elnevezésinek 5 szabálya:

  1. A névnek pontosan 4-12 betű hosszúnak kell lennie.
  2. A legideálisabb, ha tartalmazza a svéd Ä, Å, Ö betűk valamelyikét, de a legjobb, ha többet is.
  3. A név nem jelentheti egy másik tárgy védjegyét, nem lehet családnév, illetve káromkodás.
  4. Minden termékkategóriának más elnevezési sémája van. Például az ágyneműket virágnevek után nevezik el, a függönyök lány nevet kapnak, a könyvespolcoknak pedig főleg fiúneveket választanak.
  5. A neveket minden esetben Svédországban, egészen pontosan Älmhultban az IKEA of Sweden AB-nál (az áruházlánc főhadiszállása) kell eldönteni.

 

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.