„Legendák nyomdokaiba léphetnek” - fizetett Facebook-posztban keres gyakornokokat az MTVA

Az MTVA keresi a jövő médiaszakembereit.

A Média klub Facebook-oldalán posztolt arról, hogy újraindul a közmédia tehetséggondozó programja. Az általuk nagy sikerűnek nevezett programot a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány hirdette meg.

 

Az évi több mint 100 milliárd forint közpénzből fenntartott Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA) tartozó alapítvány a mentorprogramra jelentkezőknek minden jót is garantál:

„A kiválasztott fiatalok Magyarország legnagyobb médiavállalatánál építhetik karrierjüket, legendák nyomdokaiba léphetnek és nemzetközi, valamint világesemények részesévé válhatnak.”

A gyakorlatorientált képzésre a leérettségizett diákok mellett a friss diplomásokat, és pályakezdőket is várják, akiknek fejlődését „elismert médiaszakemberek mentorként segítik.”

„A jövő médiaszakemberei mentor támogatása mellett mélyíthetik el tudásukat, hogy a későbbiekben önállóan is megállják a helyüket a pályán.” – olvasható a leírásban.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.