Júliustól több adókedvezmény jár a gyerekek után

Több tízezer forinttal nagyobb összeg marad a gyereket nevelő dolgozóknál.

  • Eduline/MTI

Már korábban megírtuk, hogy 2025-ben megkezdődik a családi adókedvezmény emelése. A gazdasági akcióterv részeként a kormány a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázását két ütemben, 2025 júliusától és 2026 januárjától fogja bevezetni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteki közleményében kifejtette a változások gyakorlati tudnivalóit. Mint írták, július 1-jén élesedik a családi adókedvezmény duplázásának első lépése. Ez azt jelenti, hogy havonta, egy gyerek esetén maximum 15 ezer, két gyerek esetén 30 ezer, három, és minden további gyerek esetén 49 500 forint kedvezmény lesz érvényesíthető az adóból vagy járulékból.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a kedvezmény 10 ezerről 15 ezerre nő.

A megnövelt kedvezmény a szülők jelentős többségének automatikusan jár. Csak azoknak lesz vele teendőjük, akik korábban az adóelőleg-nyilatkozatukban a kedvezmény összegét, és nem a kedvezményezett eltartottak számát adták meg, így például, amikor két szülő összegszerűen osztja fel egymás között a családi kedvezményt, vagy szintén összegszerűen kell megadni az érvényesíteni kívánt kedvezményt, ha van beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek a családban.

A NAV azt javasolja, hogy nekik célszerű júliusban új adóelőleg-nyilatkozatot adniuk az emelt összegű kedvezményről, hogy munkáltatójuk már júliustól magasabb összegben vegye figyelembe a családi kedvezményt az szja-előleg megállapításakor. A megemelt összeg akkor sem vész el, ha valaki elfelejt évközben nyilatkozni. Ebben az esetben a családi kedvezmény jövőre, a 2026. május 20-ig benyújtandó szja-bevallásban igényelhető majd vissza.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.